Minden, amit tudni kell a kisgyermekkori kisajak-összetapadásról

A kisajak-összetapadás lehetséges okai

A kisajak-összetapadás a kislányok külső nemi szervének betegsége, melynek során a kisajkak összetapadnak vagy összenőnek. Nem veleszületett elváltozás, kialakulásában egyfelől az alacsony ösztrogénszint, másrészről kisebb gyulladások, fertőzések, irritáció játszanak szerepet.

A hormonálisan éretlen hám vékony sejtrétege érzékeny, emiatt a külső hatásra (pl. különböző kémiai szerek, pelenka-dermatitis) létrejövő gyulladás során az egymás mellett lévő területeken a kisajkak összetapadhatnak (nem valódi összenövésről van tehát szó). Mindmáig vitatott, hogy pontosan mi annak az oka, hogy újszülötteknél nagyon ritka, 3 hónapos és 6 éves kor között viszont nagyon gyakori a kisajak-összetapadás előfordulása. Egyes feltételezések szerint a magyarázat abban keresendő, hogy az újszülöttekben még jelen van az anyai ösztrogén, és ez a hormon véd az összetapadás kialakulása ellen, később azonban - ahogy az anyai hormon kiürül- ez a védő hatás megszűnik.

Az összetapadás jellemzően hátulról előrefelé alakul ki, hosszabb-rövidebb szakaszon. Megjelenése a teljes összetapadástól a részlegesig változik, a klinikai gyakorlatban leggyakrabban a kisajkak teljes hosszának 30-50%-os összetapadása észlelhető.

Az elváltozás jelei és tünetei

A kisajkak összenövésekor egy áttetsző csík, hártya képződik, amely elsőre elég ijesztőnek tűnhet. Ahogy az összetapadás mértéke fokozódik, ez a hártya elfedheti a hüvelybemenet és a húgycső nyílását is, s ez vizelési problémákhoz vezethet. Bár a kisajkak kisebb mértékű összetapadása az esetek többségében panaszt nem okoz – sőt, többnyire spontán gyógyul, ahogy a női nemi hormonok a pubertás során elkezdenek intenzívebben termelődni - veszélye abban rejlik, hogy az összetapadás miatt a kisajkak mögött tasak képződik, amelyben a vizelet könnyen meggyűlik. Jellemző tünet lehet, hogy a vizelet ürítések között is vizelet szivárog a kisajkak területéről. Az így pangó vizelet könnyen felülfertőződhet és húgyúti, vagy hüvelyi fertőzéshez vezethet. Fájdalmas vizelés, viszketés, kellemetlen szag, vagy húgyúti fertőzés is felhívhatja rá a figyelmet.

Hogyan kezelhető?

Érdemes gyermekünkkel felkeresni egy gyermeksebészt vagy gyermeknőgyógyászt, aki vizsgálatot követően javasolhatja a szétválasztást. Ennek menete, hogy helyi érzéstelenítő alkalmazása után kézzel szétválasztják a kisajkakat. Sajnos azonban az újbóli összetapadás esélye elég nagy.

Ha nincs gyermekünknek panasza, várhatunk is, mert a jelenség gyakran magától is elmúlik fél-egy éve alatt.

A harmadik lehetőség az ösztrogénes kezelés, amely során az összetapadás mentén rendszeresen vékony csíkban kell kenni a területet, a s a szétválás pár hét alatt megtörténik. Ennek a kezelésnek  azonban - mivel hormonokról van szó- lehetnek mellékhatásai: a kezelt terület bőrének elszíneződése, viszketése, mell érzékenység vagy megnagyobbodás, melyek általában a kezelés befejezését követően elmúlnak.

Ha a kisajak-összenövés pubertás korra is megmarad, illetve ismételten visszatér, ilyenkor a kórkép hátterében más betegségeket is kell keresni, amely lehet krónikus szeméremtest gyulladás, krónikus húgyúti fertőzés, elégtelen ösztrogén termelődés vagy valamilyen mechanikai sérülés, melyek adekvát kezelése bőrgyógyászati és sebészeti, vagy nőgyógyászati szakellátást kíván.

Amit tegyünk, és amit ne:

• Ne próbáljuk erővel szétválasztani a kisajkakat, mert fájdalmat okozhatunk vele és ez lelkileg is megviselheti kislányunkat.
• Figyeljünk oda fokozottan a személyes higiéniára: csecsemőkorban a gyakori pelenkacserére, fürdetésnél az intim területek tisztítására, nagyobbaknál a helyes és alapos tisztálkodás megtanítására. Óvatosan húzzuk szét a kisajkakat, és fürdetőkrémmel vagy sima vízzel öblítsük át.
• Vigyázzunk, hogy ne kerüljön erre a részre hintőpor, ne maradjon ott kenőcsmaradvány!
• Ha sor kerül krémes kezelésre vagy műtéti szétválasztásra, a kezelést követően kenjük a területet még pár hétig cink-oxidos krémmel, hogy megelőzzük a visszatapadást.

Következö cikkünkben a fiúkat érintő fitymaszűkületről írunk.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.