Míg az 1-es típusú cukorbetegség főként genetikai örökség - a betegség nem, de a hajlam örökölhető-, pontosabban egy autoimmun betegség, melynek lényege, hogy a szervezet immunrendszere elpusztítja az inzulin termeléséért felelős szigetsejteket, addig a 2-es típusút általában "szerezzük", és bármikor, akár felnőtt korban is jelentkezhet. Nagymértékben meghatározza az életmódunk, az étkezési szokásaink, a mozgás mennyisége, testsúlyunk - a túlsúly növeli a kockázatot- hogy kialakul-e vagy sem.
Az 1-es típusú cukorbetegség - másképpen inzulinfüggő cukorbetegség - általában gyermek vagy ifjúkorban kezdődik. A tünetek gyorsan, napok, hetek alatt fejlődhetnek ki. A legfontosabb tünetek: a megnövekedett vizeletürítés, szájszárazság, szomjúságérzés, fogyás, acetonszagú lehelet. A betegség lényege az inzulin hiánya, a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek pusztulása. A kezelés inzulinpótlással lehetséges.
A cukorbetegség egy civilizációs betegség, melynek gyakorisága sajnos folyamatosan nő, évenként kb. 3 százalékkal. Ez magyarázható a helytelen életmóddal, már a gyerekek életében is jelentős stresszel és bár nem tűnik elsőre evidensnek az összefüggés, de a növekvő légszennyezettséggel is.
Ezek a tényezők növelhetik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát:
Vírusfertőzések
Állatkísérletek egyértelműen megmutatták, hogy vírusokkal ki lehet váltani az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását. Az eredmények egyelőre ellentmondásosak, de a rotavírus, a rubeola, a mumpsz, a citomegalovírus feltételezések szerint autoimmun folyamatot indíthatnak be, ami kiválthatja a betegséget. Növeli a kockázatot a betegségre a 6 hónapos kor előtti gyakori légúti vírusos fertőzés is.
Az egészséges bélflóra fenntartása, a jó baktériumok jelenléte ugyanakkor bizonyos védelmet jelent a cukorbetegség kialakulásával szemben.
Tehéntej és allergia
A korai életkorban adott tehéntej és más kiegészítő tényezők (genetikai háttér, éretlen bél immunrendszer, vírusfertőzés) szintén kedvezőtlenül befolyásolhatják az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását. Más tanulmányok arra jutottak, hogy a késői gyermekkori nagyobb tejfogyasztás kockázatnövelő hatással bír.
Azoknál a babáknál, akik anyatejjel táplálkoztak akkor, amikor szilárd, gabonaszármazékokat kezdtek enni, csökkent kockázatot találtak.
Glutén nem időben történő bevezetése
Egy vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a 4-6 hónapos korban bevezetett gabona-alapú táplálkozás a legoptimálisabb az 1-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban, mind a korábban, mind a később megkezdett gabonaalapú táplálkozás nagyobb kockázatot mutatott. Abban több vizsgálat is megegyezett, hogy a túl későn bevezetett szilárd táplálkozás is növeli a kockázatot.
Az eredmények nem egyértelműek, de több vizsgálat szerint is a D-vitaminnak védő szerepe van a betegség kialakulásának kockázatában.
Toxinok
Egyes toxinok okozhatnak 1-es típusú cukorbetegséget, ilyenek pl. a magas nitrát tartalmú ivóvíz, a rágcsálóirtó szerek, bizonyos penészgomba toxinok (a legveszélyesebb az ochratoxin A). A dohos, penészes lakás szintén növeli a kockázatot a betegségre.
Légszennyezés
A magas ózonszint mutatta a legerősebb kapcsolatot az 1-es típusú cukorbetegség kockázatával, de úgy általánosságban is elmondható, hogy a forgalmas városok magas légszennyezettsége káros.
Anyai életkor
Az anya életkorával enyhén nő a gyermek 1-es típusú cukorbetegség kockázata. A magas születési súly szintén hajlamosító tényező. Akkor is nő a kockázat, ha az anya nem fogyaszt elegendő zöldséget terhessége alatt, illetve ha nem biztosít elegendő D-vitamin bevitelt.
Túlsúly
A gyermekkori elhízás szintén növeli a betegség kialakulásának esélyét. Ahogy a stressz is hatással van a betegség kialakulására.
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.