A székletvisszatartás különösen a szobatisztaságra való szoktatás időszakában fordul elő gyakran és az esetek többségében csupán átmeneti jelenség. Olyankor nem ritka, hogy a kicsiknek három-négynaponta van csak széklete és gyakoribb a székrekedés is.
A biológiai okok
Ám még ha nem is áll szervi ok vagy betegség a háttérben, szülőként szeretnénk segíteni gyermekünknek, mert látjuk, hogy szenved. Mit tehetünk a székletvisszatartás megoldására?
Megfelelő étrend
Az egyik legalapvetőbb dolog, hogy figyeljünk az étrendjére! Mindig kellő mennyiségű, jó minőségű rost – zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű pékáruk formájában -, bőséges folyadék, tápanyagban gazdag táplálkozás, minél kevesebb cukor szerepeljen a napi menüben. Székrekedés esetén a szilvalekvár, vagy szilvalé, tökmagolaj rendszeres adása is segít.
Megfelelő folyadékfogyasztás
A megfelelő étrend mellett ugyanilyen lényeges arra is odafigyelni, hogy eleget iszik-e gyermekünk, mert hiába a rostdús táplálkozás, ha nincs kellő mennyiségű folyadék, amivel az kiürülhetne (sőt, megfelelő folyadékmennyiség nélkül pont a sok rost okozhat dugulást). Székrekedéses gyerekeknél kerüljük a kakaót és a tejtermékek túlzott mértékű fogyasztását is!
Napirend
Nagyon fontos a napirend is! Főként az étkezéseknek legyen fix időpontja, mert a biológiai ritmus csak így működhet tökéletesen. Mivel az ürítés tulajdonképpen egy reflexes folyamat, ezért ebben is fontos a rendszeresség. Legyen egy fix pontja a napnak, amikor mindig felkínáljuk a gyermeknek a bilit, WC-t (esetleg a pelenkát).
Sok mozgás
A megfelelő anyagcseréhez a mozgás is nélkülözhetetlen. Elegendő időt és helyet kell biztosítani, hogy gyermekünk sokat mozoghasson, mert ez segíti a megfelelő emésztést, bélműködést.
A statisztikák szerint ötéves kortól kilencéves korra meredeken csökken a székrekedéses gyerekek száma. Közrejátszhat ebben a pszichés és a testi érés is, és ha másra nem is, de arra jó ez a statisztika, hogy nekünk, szülőknek erőt ad, ha látjuk, hogy ez a nehéz időszak is el fog egyszer múlni és megoldódik.
A székrekedés, székletvisszatartás pszichés okai
- Ha gyermekünk azt látja, hogy mindenki a „kakilás” körül forog, az biztosan nem fog segíteni neki abban, hogy el tudja engedni magát. A székletürítés csak akkor legyen téma, ha éppen a vécézés ideje van. Mert ha folyamatosan ezzel piszkáljuk, csak rontunk a helyzeten. Hagyjuk az ő kezében a kontrollt. Érezze, hogy ez az ő feladata. Ha megneszeli, hogy ez a dolog nekünk mennyire fontos, akkor akaratának kipróbálására remek tereppé válhat az ürítés. Hiszen sok mindenre kényszeríthetjük, de kakilásra nem.
- Ne a kakilás legyen a nap fénypontja! Van, ahol a családi programokat is alárendelik ennek. A nagyszülők szívesen vesznek ajándékokat, ha a gyermek hajlandónak mutatkozik az együttműködésre. A gyerek pedig lassan átveszi a család irányítását. Elsőre úgy tűnik, hogy ebben a helyzetben a gyerekek jól érzik magukat. De ha rendszeresen azt tapasztalják, hogy a szüleik elbizonytalanodnak, nem következetesek, akkor meginog a biztonságérzetük.
- Ne szorongjunk! Sokszor maguk a szülők is túl görcsössé válnak, pedig a széklet elengedésének egyik feltétele, hogy otthon elengedett legyen a hangulat, hiszen a gyerekek pillanatok alatt átveszik a feszültséget és a félelmet.
- A tapasztalat azt mutatja, hogy a sarazás, koszolás segíthet a széklet elengedésében, az ellazulásban. Nyáron jó a sarazás, hűvösebb időben pedig marad az ujjfesték, a gyurma vagy egy közös sütés, amikor a tésztát gyúrhatja a gyerek, de a legjobb, ha együtt ügyeskedik a család.
- A következő téma, amit érdemes végiggondolni az indulatok és az agresszió kezelése a családban. A gyerekek számára a szülők adják a mintát, és ha azt látják, hogy mi is elfolytjuk az érzéseinket, indulatainkat, akkor ez nekik is problémát jelent majd. Segítsünk gyermekeinknek, hogy kimondhassák, kifejezhessék nem csak a pozitív, de a negatív érzéseiket is – persze kulturált keretek között – és beszélgessünk erről vele! Ha megfogalmazzuk, talán már nem kell testi szinten megjeleníteni.
- Bízzunk meg gyermekünkben! Sokszor a szülők teljesen elveszítik a hitüket abban, hogy csemetéjük magától is képes lesz kakilni és kúpot, beöntést adnak neki. Pedig a gyereknek is tanulságos, ha megtapasztalja, hogy képes megküzdeni a helyzettel. De ehhez éreznie kell a szülők bizalmát. A beöntést pedig a pszichológia oldaláról nézve, ameddig nincs egészségügyi kockázat, addig jó elkerülni.
- Ne undorodjunk a gyerek székletétől, vagy legalábbis ne mutassuk neki. Talán ő is valahogy saját részének éli meg, azért olyan nehéz tőle megválni.
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.