A napszúrás, hőguta és kiszáradás jelei
A napszúrás oka leegyszerűsítve a szervezet túlmelegedése, ezért rendszerint nyáron, erős napsütés hatására jelentkezik. A forróság miatt enyhébb esetben felhevülés, extrém helyzetben hőguta, kiszáradás jelentkezhet. Ez utóbbi különösen kicsi gyerekeknél lehet nagyon veszélyes!
A hőségre testünk intenzívebb hőleadással - fokozott izzadással- reagál, így védve magát a túlhevüléstől. Ennek a folyamatnak a során szervezetünk rengeteg folyadékot és ásványi sót veszít, ezért ennek visszapótlására feltétlenül oda kell figyelni. A bajt tovább tetézheti, ha a fejünket hosszú időn át közvetlen napfény éri, a fej ugyanis még jobban képes felhevülni, és enyhe duzzanat alakul ki az agyban, megjelennek a napszúrás jellegzetes tünetei: a fejfájás, émelygés, hányinger, hőemelkedés, levertség, fényérzékenység és erős szomjúság. A napszúrás oka a sugárzó hő, amely elsősorban a fejet éri.
A hőguta esetében a hőleadás nincs egyensúlyban a hőfelvétellel – a nem megfelelő ruházat, magas hőmérséklet és/vagy páratartalom miatt – és akár életveszélyes állapotot is előidézhet, zavartsággal, lázzal, eszméletvesztéssel is járhat, mindenképpen orvosi ellátást igényel.
Ha a gyereket a nagy melegben túlölöztetjük, esetleg nem adunk neki elegendő folyadékot, az könnyen kiszáradáshoz vezethet. Ennek tünetei lehetnek a gyengeség, szédülés, szomjúságérzet, felgyorsuló légzés és pulzusszám, kiszáradt száj, csökkent vizeletmennyiség. A kiszáradás megelőzése érdekében fontos, hogy odafigyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. Anyatejes babát a nagy melegben sűrűn kell szoptatni. Nagy melegben, kimerítő játék vagy sporttevékenység esetén a megszokott mennyiségű folyadéknak akár kétszeresére is szüksége lehet a gyerekeknek.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
- A gyerekek nagy melegben sokkal inkább ki vannak téve a magas hőmérséklet és az erős napsütés káros hatásainak, hiszen sokat mozognak, ami fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel jár. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ennek fokozatai a súlyosságukat tekintve a következő: hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán – akár hőgutához vezethet. Hőkimerülés, napszúrás gyanúja esetén a következőket tehetjük:
- Vigyük hűvösebb, kellemesen elsötétített helyre a gyermeket és vegyünk le róla egy réteg ruhát. Segít, ha a testre állott vizes ruhát teszünk, vagy langyos vízben lemossuk a gyermeket.
- Gondoskodjunk folyamatosan a folyadék- és só pótlásáról. Patikában kaphatók kifejezetten erre a célra kifejlesztett fiziológiás italok, melyek optimális arányban tartalmazzák a fontos ásványi sókat.
- Mérjük meg rendszeres időközönként a testhőmérsékletet. Amennyiben lázat tapasztalunk, vagy a gyermek állapota nem akarnak javulni, feltétlenül forduljunk gyerekorvoshoz. Ha fokozott aluszékonyságot, tartós eszméletvesztést, görcsöket tapasztalunk, szükség lehet akár kórházi kezelésre is.
4 tanács a hőguta és a napszúrás megelőzéshez
- Nyáron, nagy melegben 12 és 15 óra között ne engedjük a gyereket a napra, olyankor legyen benti, csendes tevékenység.
- Szabadtéri elfoglaltság alatt védjük bőrét, hosszú, kényelmes, jól szellőző ruhákkal, napkrémmel, sapkával.
- Melegben gondoskodjunk folyamatosan a megfelelő mennyiségű folyadék pótlásáról. Ne cukros üdítőket adjunk gyermekünknek, hanem tiszta vizet, ilyenkor az a legjobb! Nagy melegben fogyasszunk hideg leveseket, melyek javítják szervezetünk hidratáltságát.
- Ne engedjük, hogy gyermekünk ájulásig futkározzon a tűző napon! Strandon, vízparton is ügyeljünk arra, hogy félóránként tartson egy kis pihenőt, húzódjon be az árnyékba, igyon, hogy a testhőmérséklete, vízháztartása is optimalizálódhasson.
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.