Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben a keringő vörösvérsejt és hemoglobin szint normális alá csökken. A vörösvérsejtek száma és a hemoglobin szint függ az életkortól, a nemtől és az egészségi állapottól is: férfiakban a vörösvérsejtek száma magasabb, mert az androgén hormonok fokozzák a vörösvérsejt-képzést. 70 év felett a hemoglobin-érték csökken és terhességben, valamint újszülött- és csecsemőkorban is kisebb ez az érték.
Hogyan ismerhető fel a vérszegénység?
Általában vérvétel derít fényt a problémára, ezen kívül az alábbi tünetek utalhatnak vérszegénységre:
• Gyengeség, fáradtság, levertség, rossz fizikai terhelhetőség
• Bőr sápadtabb színe
• Sárgaság
• Gyakori betegeskedés, fertőzések
Vérszegénységet okozhat, többek között, a vas-, folsavhiány, a B12-vitamin hiánya is.
Vashiányos vérszegénység
A világon a vashiány az egyik leggyakoribb oka a vérszegénységnek. Az átlagos (európai) étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, ennek kb. 10%-a szívódik fel. Felszívódását segíti a C-vitamin, az aminosavak, gátolják a savkötő anyagok, foszfátok, teák, fertőző betegségek. A hiányos táplálkozáson kívül felszívódási zavar is kiválthatja kialakulását. A vashiány tüneteinek egy része ugyanaz, mint a vérszegénységnek, ezen kívül előfordulhat szédülés, gyakori fejfájás, nyelvgyulladás, és a töredező körmök is erre a problémára utalhatnak.
Kisgyerekeknél vashiány okozta vérszegénységre utalhat a mozgás- és a szellemi fejlődés visszamaradása, tartós fáradékonyság, izomgyengeség és a súlyfejlődés megtorpanása. Emellett a vashiány kedvezőtlenül hat a problémamegoldó képességre és az IQ-ra is, de az érintett gyerekeknél fokozódik a fertőzésekre, betegségekre való hajlam.
Hogyan előzhető meg és kezelhető a vashiányos vérszegénység?
A megelőzésben nagyon fontos a helyes táplálkozás. A tehéntej korai – 1 éves kor alatti – nagy mennyiségű (napi 4dl-t meghaladó mértékű) fogyasztása egyértelműen megnöveli a vashiány kialakulásának veszélyét, mivel a kalcium gátolja a vas felszívódását. Anyatej hiányában ezért kizárólag a gyermek életkorának megfelelő tápszert, tejpótló italt adjunk helyette. A késői és nem megfelelő hozzátáplálás szintén növeli a vashiány kockázatát, ennek elkerülésére 6 hónapos kor után anyatejes gyermeknél is szükség van a hozzátáplálás megkezdésére.
Időnként minden gyereknek vannak kedvenc fogásai, ám ha hosszabb ideje válogatós és csak pár ételt fogyaszt, akkor az egyoldalú táplálkozás miatt bárkinél kialakulhat tápanyag-, így vashiány is. Ilyen esetben szükség lehet a vas kiegészítő adására. Fontos, hogy az életkornak megfelelő mennyiségben adagoljuk a készítményt, a szükséges dózist meghaladó mennyiség adása káros lehet. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben be kell számítani az étkezések során bevitt vasat is a napi mennyiségbe!
Szájon át szedhető, valamint injekciós készítményekkel nagyszerűen kezelhető az elváltozás, de csak orvosi utasításra és a szakember által előírt, megfelelő adagolásban szabad alkalmazni azokat. A vaspótlásra alkalmazott szernek jól felszívódónak kell lennie, amely megfelelő nagy adagban tartalmazza a vasat és fontos, hogy az orvos által előírt, megfelelő ideig szedjük!
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.