Ezért adasd be mielőbb a koronavírus elleni oltást!

Hogyan működnek a koronavírus elleni oltások?

Jelenleg több mint 200 koronavírus vakcina áll világszerte fejlesztés és kipróbálás alatt. A különböző covid oltóanyagok eltérnek abban, hogy mit tartalmaznak, vagyis, hogy milyen koronavírus ”összetevőt ”juttatnak be a szervezetbe, és miként serkentik fokozott ellenállásra az immunrendszert.

Az összetétel és a hatásmechanizmus alapján 4 fő típusú vakcina különböztethető meg:

Génbázisú oltóanyagok

Ezek a kórokozó koronavírus génállományának egy részét, (m)RNS- vagy DNS-darabkáját juttatják a szervezetbe (például ezen alapul a Pfizer/Biontech, illetve a Moderna vakcinája).

A Pfizer termékét 43 548 alanyon tesztelték, összesen 2 hónapos utánkövetéssel, ugyanolyan módon, mint ahogyan azt az összes többi oltástól elvárják. Az alanyok között különböző neműek, 16 év feletti életkorúak vegyesen, különböző alapbetegségekkel rendelkezők is helyet kaptak.

Az oltás mellékhatásként helyi reakciókat (fájdalom, bőrpír, izzadás) és szisztémás reakciókat (láz, fejfájás, izomfájdalom) okozott, főleg a második adag beadása után. A mellékhatások túlnyomó része az enyhe és a közepes kategóriába volt sorolható és az oltás a második adag beadását követően egy héttel 95%-os hatákonysággal gátolta meg a fertőzést. Ez az a vakcina, amelyet az EU elsőként elfogadott, és amelyből Magyarországra is küldenek.

A Moderna oltás tesztjének klinikai III. fázisa 30 000 fő részvételével történt, és 94,1%-os hatékonyságról számoltak be, így ez lett (a Pfizer után) a második elfogadott készítmény az Amerikai Egyesült Államokban.  A szert 2020. december 18-án engedélyezték az USA-ban 18 év felettiek oltására.

Vektor alapú oltóanyagok

Ezek egy – a hatás szempontjából semleges - hordozó vírus (pl. adenovírus) segítségével juttatják a szervezetbe a Covid-19 egy jellegzetes géndarabkáját (például az orosz Szputnyik V vakcina, Astra/Zeneca/Oxford vakcina vagy Janssen (Johnson&Johnson) vakcina)

Az oroszok által tesztelt Szputnyik V vakcina azért keltett akkora közfelháborodást, mert gyakorlatilag emberkísérletet végeztek a sajátjaikon:  mindössze 38 embert teszteltek a kutatók mielőtt Putyin bejelentette, hogy az orosz döntéshozó szervek engedélyezik a szer használatát. Ez pontosan 1146-szor kevesebb, mint a Pfizer oltásának esetében. Az orosz vakcina hatékonysága ekkor 16% volt (a Pfizer 95%-ával szemben), amely mélyen alatta van az elvárt minimum 40%-os hatékonyságnak, ráadásul az orosz kormány engedélye előtt semmilyen tudományos kutatás vagy cikk nem került nyilvánosságra a Szputnyik V-vel kapcsolatban. Végül a harmadik fázis eredményét 2020. december 14-én jelentették meg a vakcina weblapján, de hiába a 22 714 tesztalanyon mutatott 91,4%-os hatékonyság, az emberek bizalmát nem valószínű, hogy könnyű lesz visszanyerniük. Jó hír, hogy a svéd-angol AstraZeneca bejelentette, hogy együtt fognak működni az oroszokkal az oltásuk tökéletesítésében.

Subunit oltóanyagok

Ezek a koronavírus egyik tipikus fehérje-alegységét (ún. subunit) tartalmazzák (például a Kubában, USA-ban fejlesztett oltóanyagok között is találhatók subunit jellegűek),

„Klasszikus” módon működő oltóanyagok

Ezek a legyengített vagy inaktivált koronavírus kórokozót tartalmazzák (ld. Vuhanban vagy Pekingben fejlesztett oltóanyagok), ám ezekről sajnos nincs túl sok információnk.

Hazánk az Európai Unió tagja, így a gyógyszerengedélyezést és azt, hogy nálunk melyik oltóanyag lesz elérhető, az Európai Gyógyszerügynökség dönti el.

Okozhat-e problémát az oltás beadatása?

Legyengült, "immunszupresszált" emberek esetén előfordulhat, hogy az oltás valóban okoz gondot, és a harc nagyon megterheli a szervezetet. Ezért nem olthatnak be például egy csontvelőátültetett beteget (és ezért van ezekkel az emberekkel szemben hatalmas felelőssége mindenkinek, akik beoltathatná magát és nem teszi).

A másik probléma magával az oltóanyaggal lehet, ha valamiért az oltás maga nem elég megbízható. Az első esetben az orvosnak kell eldöntenie, hogy elég egészséges-e a páciens ahhoz, hogy megkaphasson egy oltást. A másodikkal kapcsolatban viszont érdemes megvizsgálni magát az oltást.

Hogyan tesztelik a vakcinákat?

Az oltásokat, mint minden gyógyszert, meglehetősen szigorú, több szintes tesztelés után engedik csak a piacra. A kísérleti vakcinát először állatokon tesztelik, hogy lássák, elérik-e a kívánt védőhatást és hogy elemezzék az esetleges mellékhatásokat. Amint az oltóanyag tovább jut ezen a fázison, elkezdődnek az embereken végzett kísérletek három fázisa.

Az első klinikai fázisban kis létszámú önként jelentkezőt vonnak be a kutatásba. Az ő közreműködésükkel állapítják meg a megfelelő hatóanyagtartalmat, rajtuk vizsgálják az esetleges mellékhatásokat, illetve azt, hogy hatásos-e maga a szer.

Ha ezen a szinten sikeresen vizsgázik az oltás, önként jelentkezők százait oltják be a kísérleti vakcinával, akiket aztán szoros megfigyelés alatt tartanak, hogy megismerjék a szer pontos hatását, az immunválasz mértékét stb. A résztvevőket hasonló nemű, életkorú, alapbetegségű emberekből válogatják össze, mint akiknek végül a kész vakcinát is szánják majd. Ez a második klinikai fázis.

A harmadik klinikai fázisban sok ezer önként jelentkezőn vizsgálják meg az oltóanyagot, akárcsak a második fázis során. Mindkét esetben felállítanak egy-egy kontrollcsoportot is, akiket az oltás beadása nélkül is megfigyelnek, hogy lássák, milyen eltérés lesz az oltott és nem oltott emberek egészségi állapota és a vírusra való fogékonysága között.

Ha az összes klinikai kísérlet sikeresen ért véget, még mindig hosszú engedélyeztetési eljárás vár az új oltóanyagra. A hatóságok ellenőrzik a kísérleti eredményeket, a hatékonyságot, a biztonságot, a gyártási folyamat szabályszerűségét, és csak ez után adnak zöld utat a használatához.

De a vakcina vizsgálata még ezzel sem ér véget: amikor a piacra kerül, a tudósok az utánkövetés során további kutatásokat és ellenőrzéseket végeznek, hogy figyelemmel kísérjék az új oltás hatékonyságát és biztonságosságát az immár akár több milliós minta akár sok éves tapasztalatai alapján. Ezt szokás a IV. fázisnak is hívni.

Végül az összes adat befut a WHO-hoz, akik a világ minden országa számára elérhetővé teszik az eredményeket.

Ha gyanú merül fel egy oltás hatékonyságával vagy biztonságosságával kapcsolatban, nyomozást indítanak, hogy kiderítsék a pontos okokat. Leggyakrabban ilyenkor véletlen egybeesésekről van szó vagy a vakcina tárolásának, beadásának módja okozza a problémát. Amennyiben - igen-igen ritkán - kiderül, hogy a vakcina maga okoz egy egészségügyi problémát, a használatát a vizsgálat befejeztéig felfüggesztik.

Lehet-e a koronavírus oltásnak mellékhatása?

Aki olvasott már valaha betegtájékoztatót, az tudja, hogy minden gyógyszer - még a leghétköznapibb is! - járhat mellékhatással, néhány nagyon ritka mellékhatás pedig akár súlyos is lehet. Ennek ellenére mégis bevesszük őket, ha úgy ítéljük meg, hogy szükség van rá a gyógyuláshoz vagy a kellemetlen tünetek – például fejfájás- enyhítéséhez.

Ugyanez a helyzet az oltásokkal is. A kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni hármas oltás (MMR) például 1000-3000 esetből egyszer lázgörcsöt okozhat, 30 000-40 000 esetből egyszer alacsony vérlemezkeszámot eredményezhet. 1 000 000-ból egy alkalommal agyhártyagyulladás (meningitis) / agyvelőgyulladás (encephalitis) lehet a szövődménye.

Minden orvosi kezelés és beavatkozás bizonyos mennyiségű kockázattal jár, azért vágunk bele mégis, mert tudjuk, hogy a haszna sokszorosan meghaladja a veszélyeit.

Mit jelent és miért fontos a nyájimmunitás?

Ha kellően sok immunis, antitesttel rendelkező ember lesz a társadalomban, a vírus terjedése megáll, sőt, el is tűnhet, még akkor is, ha egyébként nem minden egyes tagja a társadalomnak védett.

Van egy "kritikus tömeg", amely a vírus féken tartásához szükséges. Ez COVID esetén a szakemberek szerint valahol 50-65% körül lehet, a himlő esetén viszont 95%. Tehát a vírus akkor nem tud tovább terjedni, ha 100-ból maximum 35-50 (COVID) illetve 5 ember (himlő) nem találkozott még a vírussal.

Ha a kritikus létszám megkapja a védőoltást és immunitást szerez, a vírus nem tud tovább terjedni.

Egyéni döntés, hogy beadatom-e az oltást?

Mindenki maga döntheti el, beadatja-e az oltást, ugyanakkor társadalmi szinten ennél jóval nagyobb az egyének felelőssége. Ha ugyanis nem adatod be az oltást, a vírus rajtad keresztül terjedni tud és ezzel gyerekek és olyan emberek életét és egészségét veszélyezteted, akiket – például valamilyen betegség miatt- nem lehet beoltani.

Ha sokan nem adják be maguknak a kötelező oltásokat, egy darabig el fogja bírni a társadalom azokat, akik annak az előnyeit élvezik ki, hogy mások beoltatják magukat és a szeretteiket.

De egy ponton, ha túl sok ember lesz (himlő esetén 5%-nál több, a koronavírus esetén 30-35%-nál több), aki nem adatja be az oltást, a nyájimmunitás fellazul, és a vírus újra elszabadul, megfertőzve a be nem oltottakat.

Véd-e az oltás a különböző mutációk ellen?

A vírusok nem állandóak, folyamatosan változnak. Főleg akkor, ha nem tartjuk őket féken oltásokkal, hiszen minél nagyobb számban tudnak elszaporodni, annál valószínűbb, hogy lesz mutálódott verziójuk is - ami persze ismét egy fontos érv az oltások beadatása mellett.

Azt mindenképpen tudni kell, hogy 100%-os hatékonyságú oltás nem létezik (a koronavírus elleni oltás hatékonyságát 90% körülire becsülik). Igen kis számban minden esetben lesznek, akik az oltás ellenére is fertőzhetők maradnak. De ezt a problémát egy kellően nagy számban beadott oltás következtében kialakuló nyájimmunitás még le tudja fedni. Viszont ez is egy magyarázat arra, hogy miért hallunk például az influenzaoltás kapcsán olyan esetekről, amikor az oltás ellenére is kialakult a betegség.

A koronavírusnak már a márciusi megjelenése pillanatában is rengeteg mutációja létezett, de ezek nem voltak olyan mértékben különbözőek, hogy új vírustörzset alkossanak, így az oltás hatékonyságát egyelőre nem veszélyeztetik.

Forrás: www.who.int; joszo.hu; evamagazin.hu

A cikket Dr. Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára lektorálta.