FEL!

1195 Budapest, Hofherr Albert utca 11/A

Útvonal

Így fejleszthetjük gyermekünk EQ-ját!

Általános - Meghaladott nézet, hogy minden az IQ-n múlik! Az érzelmi intelligencia épp olyan fontos, ha boldogságról, emberi kapcsolatokról, beilleszkedésről és sikerekről van szó. Tippeket adunk, hogyan fejleszthetjük gyermekünk érzelmi intelligenciáját.

Mi az EQ?

Az EQ az emberben működő rendkívül komplex rendszer, amely tulajdonképpen emberré tesz bennünket. Nélküle olyanok lennénk, mint a robotok. A pszichológia hatféle alapérzelmet különböztet meg (Paul Ekman nyomán), ezek: a düh, az undor, a félelem, az öröm, a szomorúság és a meglepődés. Mára számos kutatás bizonyítja, hogy az érzelmek kifejezése és felismerése az érzelmi intelligencia képességével nagyban összefügg. Az EQ-t persze több tényező befolyásolja még: így az érzelmek szabályozása és integrálása is meghatározó lehet abban, hogy a felnőttek és az ő mintájukat követő gyerekek mennyire könnyen vagy nehezen bánnak saját és mások érzelmeivel.

Az érzelmi kommunikációban rendkívül meghatározó a szülői minta. Így ha édesanyja és édesapja soha nem osztja meg az érzéseit a kicsivel, hanem mindig leplezi, elfojtja a negatív emóciókat, vagy éppen idő hiányában nincs elég lehetősége eltanulni a mintát, a gyermek sem kap stratégiát arra, hogy miképpen meséljen a benne zajló folyamatokról.

A szülőnek rendkívül nagy a felelőssége az EQ alakulásában, hiszen ő ad szavakat, és magyarázatokat az érzelmekre. Talán ez a felelős szülőség egyik legfőbb tényezője. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy merjünk érezni! A gyerek tőlünk látja először az örömöt, a szeretetet, a bizalmat, de a dühöt, a kimerültséget, a fájdalmat is. Ha ezt előle leplezik, akkor ő sem tudja majd kimutatni, és talán rossznak is gondolja magát, mert negatív érzelmek dolgoznak benne.

Az érzelmi nevelés

Sok szakértő szerint a gyermeknevelésben az érzelmi nevelés már ott elkezdődik, amikor az anya megtudja, hogy babát vár, hiszen a legtöbben már akkor elkezdenek kommunikálni a kis jövevénnyel. Ugyanakkor a tudomány azt az álláspontot képviseli, hogy ez a pillanat akkor következik be, amikor az anya kezébe veszi az újszülöttet. Simogatás közben ugyanúgy alakítja az érzelmeit a bőr szenzorain keresztül, mint amikor eteti vagy beszél hozzá. A pici baba pontosan érzékeli: szimbiózisban van épp az anyával, vagy ő csak tartja a kezében és közben nyomkodja telefont. A szimbiózis felborulások komoly egyensúlyzavarokhoz, és éretlen idegrendszerhez vezetnek.

Aztán kisgyerekkortól nagyon lényeges az a szülői attitűd, amely meghatározott keretek között enged hibát véteni. Hiszen ahogy a szülő felvállalhatja az érzéseit és tévedhet, úgy a gyereknek is biztosítani kell ugyanezt a lehetőséget. A „merj érezni” a kicsi számára is fontos jelszó. Az EQ egyik alapja ugyanis, hogy bátran adom önmagamat és adekvátan, de merek beszélni az érzéseimről is.

Magyarázat szintjén az első 7-8 évben az alapérzelmekre kell figyelni (öröm, bánat, düh, meglepődés, félelem és undor). Nem kell megijedni, ha a gyermek még nem tudja megnevezni. Minél többször, minél világosabban kell a szülőnek a saját példáin keresztül beazonosítani őket. Így szép lassan majd a gyermek is felismeri és megnevezi a sajátjait. Tudatosíthatjuk az érzelmeket például olyan kérdésekkel, mint „Jól érzem, hogy haragszol?”.  Később pedig egyre többféle tapasztalást megfogalmazhatunk együtt: a kétségbeesést, a magányt, a felháborodást, tehát a különböző árnyalatokat. 

A legfontosabb serdülőkorra eljutni odáig, hogy kimondatjuk: a különböző érzéseket és azt, hogy hol észleli a testében a velejáró érzeteket. Tulajdonképpen a test jeleinek a felismerése az érzelmi intelligencia egyik fejlettebb szintje, hiszen általában ez vezet el a megoldáshoz, amely segít feloldani például a visszatérő negatív érzelmeket.

Mindenki másutt érzi a dolgokat, de a düh, harag például a leggyakrabban a végtagokban vagy a has táján jelenik meg. A kamaszok még a kezet, lábat, gyomrot nevezik meg, a felnőttek már inkább belső szervekben gondolkodnak: a májam, a vesém, a szívem.

A jó szülő nem elfojtja az érzelmeit, hanem miután kinyilvánítja, megmagyarázza azokat. Ha türelmetlenebb módon szól, de utána elmondja a miérteket, a gyerek számára a saját negatív érzelmeit is megtanítja feloldani. Ahhoz tehát, hogy a gyerek maga is megnyíljon, egyrészt szükséges az említett szülői hozzáállás: például anya azért rosszkedvű, mert valaki megbántotta. Másrészt feltétel a biztonságos befogadói közeg.

A „ne sírj” helyett, mondjuk inkább, hogy nyugodtan sírd ki magad. Adjunk teret, helyet, támaszt az érzelmek megmutatására. Lássa a gyerek, hogy otthon ezt lehet, szabad, kell. Mert ebben a családban kíváncsiak egymásra, és akarják tudni, kivel, mi történik belül.

A kisgyerekek még hasonló módon, mindenféle tudatosság nélkül keresnek megoldást arra, hogy kommunikálják az érzelmek kifejezésének hiányosságaiból adódó belső zavarokat. A nagyobbak már gyakran külső segítséghez nyúlnak: a legrosszabb esetben a tudatmódosító szerekben találják meg a támaszt.

A minőségi idő, és a benne zajló nyitott érzelmi és verbális kommunikáció alapvető a boldog, egészséges, önmagában kiegyensúlyozott felnőttlét eléréséhez. Milyen a jól eltöltött közös idő? A legfontosabb a kicsik számára az önfeledtség. Érezze, hogy a szülő élvezi a játékot, bármi is legyen az.

Az érzelmi intelligencia fejlődését segítő tevékenységek

Játék

Csecsemőknél, tipegőknél fontos interakció a kukucsjáték. Az iskolásoknál pedig már kész társasjátékok is segítenek az EQ finomításában. Az Érzelmek iskolája, a Relativity vagy egy egyszerű szoborjáték nemcsak szórakoztató, de hasznos perceket is ígérhet a családnak.

Mese

A hallott mese szerepét nem győzik hangsúlyozni a szakemberek. Kádár Annamária, Vekerdy Tamás számos alkalommal kifejtette az elaboráció, azaz a megmunkálás jótékony hatását. Ez a tévé előtt ülve nem tud működésbe lépni. A fejből vagy könyvből mondott mese során ugyanis a gyermek belső képeket alkot. A folyamat nem csupán az értelemre bír jótékony hatással: segít a kicsinek feloldani a szorongásait, félelmeit, valamint saját értelmezést ad számára a világban fellelhető érzelmekről.

Szerepjátékok

Segítsünk gyermekünknek verbalizálni a dühét és kifejezni az igényeit anélkül, hogy verekedésbe kezdene. Tanítsuk meg neki, hogy ha provokálja egy másik gyerek és nem tudja megoldani a helyzetet, akkor keressen felnőtt-segítséget. És gyakoroljuk el otthon szerepjátékként, vagy mondja el a macijának, hogy mit kell tennie, ha a maci úgy érzi, hogy meg kell valakit ütnie.

Osztozkodás és nagylelkűség

Amikor egy gyereknek van egy játéka, amivel szeret játszani, az lenne a legjobb, ha addig játszhatna vele, amíg csak akar. Ha egy gyerek el szeretné kérni, akkor mondjuk azt, hogy „kérlek, várd meg, amíg befejezi a játékot, utána megkapod”. Ez számos fontos célt szolgál. Először is, amikor odaadja egy másik gyereknek a játékát, megtapasztalja a nagylelkűség csodálatos érzését, ami növeli annak a valószínűségét, hogy újra át akarja élni ezt az érzést. (És ez teljesen más érzés, mint amikor kötelezően meg kell osztania a játékát.)Másrészt, a másik gyerek megtanul várni. (Igen, ez nagyon nehéz, de általában amikor bömböl a gyerek, hogy nem tud várni, akkor nem is érdekli a játék. Ez a kétségbeesés nem is a játékról szól.)

 

Jean Orsolya - 2019 április 04.
 

 

Iskola miatt szorong gyermeke? Ezek a játékok valóban segítenek!

Játékok a suli utánra, feszültség és frusztrációs helyzetek oldására

Az érzelmileg stabil gyermekkor 10 alapszabálya

A kiegyensúlyozott gyermekkor legfontosabb alapkövei

Gyerekmosoly Egészségközpont

Egészségközpontunkban az ország legmagasabban képzett, szakmailag felkészült szakemberei várják kis pácienseiket. Mottónk: Mosolyogva gyógyítunk!

Elérhetőségeink

 +36 /70/ 352 9500

 1195 Budapest, Hofherr Albert u. 11/a

  info@gyerekmosoly.hu

Kövessen minket Facebookon

Nyitvatartásunk

Hétfő: 8:00-19:00

Kedd: 8:00-19:00

Szerda: 8:00-19:00

Csütörtök: 8:00-19:00

Péntek: 8:00-19:00

Szombat: zárva

Vasárnap: zárva