FEL!

 Kedves Betegeink!

Áraink 2024. április 01-től változnak! Részleteket az Áraink menüpont alatt találhatnak.

Hallás- és alvásvizsgálatra csak telefonon tudunk időpontot adni! Telefonunk csak rendelési időben elérhető.

 

Tisztelettel:

Dr. Benedek Pálma

1192. Budapest, Zoltán utca 20., bejárat a Drágfy köz 1. felől.

Útvonal

Így fejleszthetők a megkésett fejlődésű gyerekek!

Egészség - A nem megfelelő fejlődésre utaló jelek, az atipikus mozgásfejlődés, a megkésett beszédfejlődés és kezelésük mozgásterápiával

Egy mai városi gyerek idegrendszere tizedannyi mozgásos és egyensúlyi ingert kap, mint a húsz-harminc évvel korábban gyerekkorát élő társáé. A szakemberek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy napjainkban annyi tanulási zavart, megkésett idegrendszeri-, mozgás- és beszédfejlődést diagnosztizálnak.

Fűzzünk cipőfűzőt!

A neurológusok a hatvanas években jöttek rá, hogy a mozgásélmények révén épülnek ki a gyerekek agyában azok az idegpályák, amelyek megfelelő működése később aztán az olyan bonyolultabb értelmi működéshez szükséges, mint az olvasás, írás, viselkedés, figyelem. A mozgás során az agyat rengeteg impulzus éri: a gyerek megtapasztalja testének határait, megtanul tájékozódni a térben, egyensúlyi és érzékszervi ingereket kap. Ezek mind érlelik az idegrendszerét, vagyis a mozgásélmények segítségével járódnak be az idegpályák.

Sajnos a mai gyerekek kóros mozgáshiányban szenvednek. Ehhez társul még az is, hogy az olyan tevékenységek, mint amilyen a cipőfűző megkötése, teljesen háttérbe szorulnak, minden arról szól, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban végrehajtható legyen. Pedig a cipőfűző megkötése sokkal jobban fejleszti a finommotorikát, mint a drága fejlesztő játékok többsége.

A másik, az agyi fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tevékenység, a rendszeres, élő, mondott mese, amely a figyelmi fókusz tartását tanítja meg a gyerekeknek, és sajnos ugyancsak egyre ritkább a családokban.

Melyek azok a jelek, amelyek problémára utalnak?

Ha a terhesség vagy a szülés alatt valamilyen probléma lépett fel – például koraszülés, túlhordás, farfekvés, veszélyeztetett terhesség, oxigénhiány gyanúja- vagy akár az öröklött tényezők miatt nagyobb az idegrendszeri éretlenség veszélye, különösen fontos, hogy a szülő figyeljen a jelekre.

1, Atipikus mozgásfejlődés

Ha a gyermek nem a megfelelő ütemben és sorrendben éri el a mozgásfejlődés mérföldköveit. Persze nagy eltérések lehetnek a gyerekek között a fejlődés ütemében, de mindig van egy tágabb intervallum, amely ezeket a nagyobb eltéréseket is figyelembe veszi.

2, Megkésett beszédfejlődés

A gyermekek fejlesztésével foglalkozók szerint lányoknál kétéves korra, fiúknál két és fél éves korra kell megindulnia a beszédnek. Ha ez nem történik meg, a diagnózis kétféle lehet: megkésett beszédfejlődés, illetve beszédzavar. E két probléma megjelenése annyira hasonló, hogy sokszor még a szakember számára is nehéz őket megkülönböztetni.

3, Nem szeret rajzolni az óvodáskorú gyermek, vagy nem lehet felismerni a rajzait

Ha a nagycsoportos még nem tudja megfogni az ollót, nem tud galacsint gyúrni az ujjaival, rajzai felismerhetetlenek, az jelezheti a finommotorika fejlődésének elmaradását.

4, Nem szeret hintázni vagy mászókázni

A tériszony, az egyensúlyozási problémák az egyensúlyi éretlenségre utalhatnak. Ennek jele lehet, hogy a kisgyerek kerüli a hintát, mászókát.

5, Mozgásügyetlenség

Ha 5-6 évesen nem megy a bal-jobb megkülönböztetés, a váltott lábú lépcsőzés, a fél lábon ugrálás, a hintázás.

6, Taktilis jellegű ingerek kerülése vagy szélsőséges keresése

Túlzott érzékenységnél megfigyelhetjük az ingerek kerülését.  Ilyenkor a gyermek nem szereti, ha hozzáérnek, irritálja a címke a ruhákban, nem szeret homokozni, mert piszkos lesz a keze.

7, Kudarcok az iskolában

Sok általános iskolás küzd krónikus fejfájással, amelynek oka lehet, hogy a gyermek enyhébb figyelmi vagy bármilyen részképesség-zavarát kompenzálja, ám ez rengeteg energiájába kerül, a koncentrálásba belefárad.

Ezekre a jelekre – hogy a kicsi nem tipikusan fejlődik - csak akkor tud a szülő felfigyelni, ha rendszeresen elmegy a gyermekével mozogni, foglalkozik vele. Igaz, nagyon sok szülő nem szeret szembesülni azzal, hogy a gyermekénél valamilyen probléma van, ezért inkább nem vesz róla tudomást.

Pedig a szülő pont azzal szolgálja a gyermeke érdekeit, hogy ha felmerül benne a gyanú, hogy a gyermek fejlődése zavart, szakemberhez fordul. Inkább egy felesleges vizsgálat, mint később a megbánás, hogy nem vitte el a gyereket korábban. Az érésbeli lemaradást, bizonyos funkciók fejletlenségét ugyanis nagyon jól lehet kezelni fejlesztő, „érlelő” típusú mozgásterápiákkal.

A leghatékonyabb fejlesztő mozgásterápiák

Napjainkra számos mozgásterápiás módszer között lehet válogatni. Ezek különböző irányból, de ugyanazt próbálják elérni. A tanulási, részképesség-, figyelem- és magatartászavarnak ugyanis mind közös oka van: az idegrendszer éretlensége.

Az idegrendszeri éretlenségről a mozgás, a finommotorika, az egyensúly működése ad információt a szakembereknek, és ezeken keresztül az idegrendszer érlelhető is. Erre építenek a mozgásterápiás módszerek. Az egyik az egyensúlyi, érzékszervi rendszer felől közelít, a másik a reflexrendszer irányából. A szülőn múlik, hogy melyik szimpatikusabb számára, vagy mit gondol gyermeke életkorához és személyiségtípusához közelebb állónak. Az összes terápia egy komplex, minden részletre kiterjedő vizsgálattal kezdődik, amelynek során felmérik a gyermek idegrendszeri érettségét különböző mozgásos, egyensúlyi és egyéb feladatokkal.

Mozgásterápia babakorban

Ha a csecsemőnek szülés körüli problémák miatt fejlesztésre van szüksége, a gyermekneurológusok a Katona Ferenc fejlődésneurológus által kidolgozott módszert írják elő a protokoll szerint, amely során a szülőnek kell tornáztatnia a kisbabáját otthon, naponta többször. A feladatok egy része az egyensúlyi rendszer stimulálása (pl. takaróban hintáztatás), a másik része pedig a veleszületett, ún. elemi mozgásminták (ülésbe húzódzkodás, kúszás, mászás) előhívása.

Egy másik módszer a DSGM, amit Dévény Anna gyógytornász dolgozott ki. A Dévény-kezelés manuális terápia, amely során a képzett szakember a baba megfelelő izomrészére nyomást gyakorol, ami az ín és az izom-ín egységeket borító vékony hártya, a fascia ingerlése révén stimulálja az idegrendszert. Ezzel a módszerrel eredményesen lehet korrigálni a csökkent vagy fokozott izomtónust. A megfelelő izomtónus megágyaz a mozgásfejlődésnek és a további idegrendszeri érésnek.

DSZIT

A dinamikus-szenzomotoros integrációs terápia, Ayres terápia lényege, hogy az idegrendszeri éretlenség egyik jelét, a szenzoros integráció zavarát – azt, hogy az érzékszervi információkat nem megfelelően kezeli agy- azáltal kezeli, hogy egyensúlyi és más érzékszervi ingerek adásával segíti.
A foglalkozás alatt a terapeuta a direkt irányítás helyett hagyja, hogy a gyerek maga fedezze fel a játékos eszközöket, és eközben nagymértékben épít a gyermek fantáziavilágára. Ez a szabadság és játékosság oldja a kicsik gátlásait, és motiválttá teszi őket a gyakorlásban.
A DSZIT terem úgy néz ki, mint egy hatalmas játszóház: mindenhol gumilabdák, hinták, függőágyak, guruló hengerek, billenődeszkák, forgó tányérok és tölcsérek. Ezek közül a gyerek szabadon választhat, melyikkel szeretne játszani.

TSMT

A tervezett szenzomotoros tréning a DSZIT-hez hasonlóan a gyermek idegrendszerét érzékszervi és egyensúlyi ingerekkel stimulálja, mozgásos feladatok révén. A magasabb rendű, kérgi funkciókat (írás, olvasás, viselkedés) a kéreg alatti folyamatok normalizálása révén fejleszti.
Az idegrendszeri fejlődés nagyobb elmaradása esetén a terapeuta egyéni terápiát javasol, míg enyhébb fokú eltéréseknél elegendőek a csoportos foglalkozások. Az egyéni fejlesztés során a szülő kap a terapeutától egy 18-22 feladatból álló, személyre szabott mozgássort, lerajzolva, leírva. A feladatokat a szülőnek otthon kell a gyermekével gyakoroltatnia és havonta járnak vissza kontrollra, kéthavonta kapnak új feladatsort.

Alapozó terápia

Az alapozó terápia során a gyermek a megfelelő sorrendben, a terapeuta irányításával újra végigjárja a természetes emberi mozgásfejlődés egyes állomásait a legelemibb mozgásoktól kezdve. A cél, hogy a pontosan kivitelezett mozdulatok sokszori ismétlése és rögzülése révén az eddig nem megfelelően „huzalozott” agyban új idegpályák épüljenek ki az idegsejtek között.
A módszer középpontjában egy speciális gimnasztika áll, amely során a gyerekek futnak, ugrálnak, fejüket emelik, kúsznak, a bal kezükkel megfogják a jobb vállukat. A terápia előrehaladtával eljutnak a finommozgást, szerialitást is fejlesztő gyakorlatokig (pl. malmozás különböző ujjakkal, sorozatszökdelések a hét napjának visszafelé mondásával). A terápia úgy néz ki, mint egy tornatermi foglalkozás, de a többi módszerhez képeset kevesebb eszközt igényel.

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.

 

 

Jean Orsolya - 2019 március 11.
 

 

Minden, amit az új covid variánsról érdemes tudni 2023 őszén, mielőtt még belobban a járvány

Mutatjuk, mit érdemes tudni idén ősszel a koronavírus kapcsán, milyen új variánsok terjednek, melyek a jellemző tünetek, milyen óvintézkedéseket érdemes betartani.

Még a gyenge lefolyású covid utóhatásai is veszélyesebbek, mint hitték!

Már enyhe lefolyású Covid-19 után is keletkezhetnek az emberben a saját szervezetet támadó autoantitestek. Ezek a legkülönfélébb szerveket és szöveteket érintő gyulladásokkal és károsodásokkal hozhatók kapcsolatba.

Gyerekmosoly Egészségközpont

Egészségközpontunkban az ország legmagasabban képzett, szakmailag felkészült szakemberei várják kis pácienseiket. Mottónk: Mosolyogva gyógyítunk!

Elérhetőségeink

 +36 /70/ 352 9500

 1192. Budapest, Zoltán utca 20. bejárat a Drágfy köz 1. felől.

  info@gyerekmosoly.hu

Kövessen minket Facebookon

Nyitvatartásunk

Hétfő: 16-18

Kedd: 14-18

Szerda: 16-18

Csütörtök: 8-12; 16-18