Milyen betegség az asztma?
Az asztma a légutak gyulladásával járó, krónikus betegség. Asztmás állapotban a légutak beszűkülnek a hörgőnyálkahártya speciális gyulladása és a hörgők görcsös összehúzódása miatt. A nehézlégzést és a fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Bár a tudomány mai állása szerint az asztma nem gyógyítható véglegesen, rendszeres kontrollal és megfelelő terápiával, készítményekkel tünetmentesség érhető el és az érintettek teljes értékű életet élhetnek, sportolhatnak.
Az asztma esetében fokozottan igaz, hogy kezeletlenül egyre súlyosabb kórállapotot idéz elő, hiszen ha a krónikus gyulladást nem csökkentjük, akkor az ismétlődő nehézlégzéses állapotokon túl a tüdőben olyan szerkezeti átalakulások mennek végbe, amelyek a felnőtt korra jelentős légzésfunkciós károsodáshoz vezetnek.
Kiből lehet asztmás?
Bár teljes bizonyossággal egyik gyereknél sem jelenthető ki, hogy asztmás lesz, bizonyos tényezők esetén azonban egyértelműen magasabb a betegség kialakulásának a rizikója. Nagyobb az asztma kockázata az allergiás – akár légúti, bőr-, vagy ételallergiás – gyermekek körében, és azoknál, akiknél a családban előfordult asztma, vagy egyéb allergiás eredetű betegség. Kutatások szerint a betegség kialakulása összefügg az anya terhesség alatti dohányzásával is, de hajlamosabbak rá a túlsúlyos gyermekek és azok is, akik szennyezett levegőjű, forgalmas utak mellett élnek. Mindezek eltérő mechanizmussal, de ugyanarra az eredményre vezetnek, a hörgők krónikus gyulladásához.
Az asztma első tünetei
- Kisgyermekkori vírusfertőzés következtében fellépő ismétlődő fulladások, asztmatikus hörghurut.
- Rohamokban jelentkező nehézlégzés, légszomj, amely sípoló kilégzéssel, fulladással és mellkasi szorítással párosul
- Kisgyermekeknél a nyak és mellkastájék viszketése is lehet az asztma korai jele
- Nagyobbaknál fizikai terheléskor fellépő, gyakori, száraz, kínzó köhögési rohamok, nehezített légzés
- Kicsiknél feltűnő, hogy zihál a mellkasuk, szinte hullámzik a mellkas és a has a légvételek során. A gyermek kilégzése hosszabb ideig tart, megnyúltabb a normálishoz képest.
Ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünknél hosszabb ideje fennáll köhögés és nem múlik, vagy légúti betegségeknél fokozódik, éjszaka, alvás közben, hideg levegő hatására vagy fizikai terhelésnél mindig köhögni kezd, sokszor zihál, kilégzésnél pedig jellegzetes sípoló hangot ad, sokszor panaszkodik mellkasi szorításra és fáradtságra, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz, mert ezek a tünetek maguktól nem múlnak el, s ha kezeletlenül hagyjuk, súlyosbodni fognak.
Mit figyeljünk meg, mielőtt orvoshoz mennénk?
Nagy segítséget jelent az orvosnak, ha az alábbiakat megfigyeljük gyermekünknél:
- Jellemzően milyen napszakban jelentkeznek a tünetek
- Testmozgás alatt vagy után tapasztalhatóak inkább
- Mi váltja ki legtöbbször (mozgás, sírás, nevetés)
- Gyakrabban fordulnak-e elő a tünetek bizonyos évszakban (ez allergiás eredetű asztma esetén jelent segítséget – a pollenek miatt például tavasztól őszig, beltéri allergének esetén egész évben jelentkezhetnek a tünetek.)
Diagnózis és kezelés
A részletes kikérdezést követően különböző vizsgálatok (légzésfunkció, allergiavizsgálat, mellkas röntgenfelvétel, gyomor pH mérés reflux gyanú esetén) segítségével a panaszok hátterében álló okok felderíthetők. Az asztma diagnózisának felállítása, súlyossági fokának meghatározása részben a beteg tünetei, részben a vizsgálatok eredményei alapján történik.
Amennyiben a gyermeknél asztma lett megállapítva, akkor gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, melyet tüdőgyógyász szakorvos állít be a diagnózis felállítását követően. A kezelés célja elsősorban a panaszokat okozó hörgőgörcs és gyulladás megszüntetése. Ezt a célt szolgálják az inhalációs gyógyszerek, speciális ultrahangos porlasztók.
Ha a vizsgálatok azt igazolják, hogy az asztmás panaszok hátterében allergia áll, akkor a kiváltó okot, az allergént kell elkerülni. Emellett az orvos által beállított gyógyszereket kell szedni az allergén előfordulása idején.
Ha a panaszokat krónikus légúti gyulladás okozza, jótékony hatásúak lehetnek a barlangkúrák. Ilyenkor a csíramentes levegő segít megnyugtatni a nyálkahártyát. Előnyös lehet a sóbarlang, vagy sókamra, vagy aki megteheti, a tengerparti nyaralás.
Mit tehetünk a tünetek enyhítésére?
- Nagyobb gyerekeknél segít, ha párnákkal megtámasztva úgynevezett félig ülőhelyzetben tartjuk, hogy légzési segédizmait (rekeszizom, bordaközi izmok) minél hatékonyabban tudja használni a légvételek során.
- Nyissunk ablakot, hogy minél oxigéndúsabb levegő legyen a szobában.
- Ha csak száraz köhögés van, de nincsenek meg a nehézlégzésre utaló jelek, akkor tüneti kezelést kezdhetünk és hörgőtágítót, váladékoldót adhatunk. Amennyiben a köhögés nem múlik, fokozódik, mindenképpen célszerű felkeresni orvost.
- Nagyon fontos, hogy a gyermek sok folyadékot kapjon, mert a szapora légvételek során jóval több a folyadékveszteség, ráadásul a sűrű, tapadós légúti váladék feloldásához is elengedhetetlen.
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.