Covid mutációk

Még ha enyhe lefolyású is volt a koronavírus-fertőzés, a poszt-covid szindróma hosszú távú hatásaival sajnos egyre több embernek számolnia kell.A koronavírusban megbetegedett emberek jelentős része a WHO adatai szerint szövődménymentesen felépül a betegségből, de körülbelül 10-20 százalékuknál különféle közép- és hosszú távú hatások jelentkeznek. Ezeket a közép- és hosszú távú hatásokat együttesen poszt-covid szindrómának nevezzük, melyeket alapos, átfogó vizsgálatokkal a betegség után érdemes feltérképezni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

A betegséget sok tudós a koronavírussal hozza összefüggésbe.

Az omikron BA.2 alvariánsa a koronavírus korábbi mutációihoz és az influenzához képest a gyerekeknél súlyosabb fertőzést okozhat egy friss tanulmány szerint.

A járvány berobbanásáért és a tömeges megfertőződésért az omikron egy új variánsa, a BA.2 felelős. A lopakodónak is nevezett mutáns, körülbelül 30%-kal jobban terjed, mint az eredeti omikron variáns, a BA.1, és WHO adatai szerint ma már körülbelül minden öt Covid-19 esetből egyet okoz világszerte.

Immár a koronavírus járvány negyedik hullámában vagyunk.  Egyre többen betegszenek meg a delta és a delta plusz, és az új variáns, az omikron okozta fertőzés miatt és sajnos ezek a mutációk a gyerekeket sem kímélik. Egy friss kutatás szerint a 18 év alattiak minimum tizennégy százaléka az enyhe tüneteket követően még fél-egy évvel a megbetegedést követően is maradandó panaszokkal küzd. Sokan pedig arról sem tudnak, hogy koronavírusosak voltak, csak azt érzik, valami nagyon nincs rendben velük.

Az Egészségügyi Világszervezet november végén „aggodalomra okot adó” változatnak minősítette a koronavírus új, B.1.1.529, közismert nevén omikron variánsát. Sokáig úgy tűnt, a dél-afrikai mutáció okozta megbetegedések száma elkezdett csökkenni, ám a múlt héten ismét tömegeket fertőzött meg Kínában, elindítva a hatodik hullámot. Lássuk, mit tudunk jelenleg az omikron mutációról!

Más tüneteket okoz a gyerekek szervezetében az új típusú koronavírus omikron variánsa, mint amit korábban tapasztaltak koronavírusos betegeiknél - ezt mondják egy Bonn közeli gyerekkórház orvosai. Ugyanakkor azt látják, hogy a korábbi mutációk miatt kórházba került gyerekek lassabban épültek fel, mint az omikronnal fertőzöttek.

Minden korábbinál több gyereket kezelnek koronavírussal az Egyesült Államok déli és középnyugati kórházaiban, a szakértők a korábbinál rosszabb hullámra készülnek - írja a The Wall Street Journal. Az orvosok megosztottak abban, hogy a Delta variáns súlyosabban érinti-e a gyerekeket mint a korábbi változatok.

Az 5-11 éves gyermekkel rendelkező szülők a napokban döntéshelyzetbe kerülnek: választaniuk kell, kérik-e a Covid-oltást gyermekeik számára is, vagy sem. A Vakcinainfo.hu feldolgozta és emészthetőbb formába öntötte az Amerikai Járványügyi Hivatal ezen korosztályról kiadott, igen részletes statisztikai adatait, illetve utánajártak a rettegett szívizomgyulladás sejthető kockázatainak is.

A maszkviselés továbbra is hatékony módja a koronavírus elleni mindennapi védekezésnek, ám az egészségügyi szakértők szerint új szabályok vannak érvényben: az úgynevezett fokozott maszkviselést javasolják a koronavírus új, gyorsan terjedő mutánsai, mindenekelőtt a delta és az omikron terjedése miatt.

Már Magyarországon is megjelent az omikron új, fertőzőbb variánsa, jelenleg a fertőzéseket 94 százalékban ez okozza.

Már enyhe lefolyású Covid-19 után is keletkezhetnek az emberben a saját szervezetet támadó autoantitestek. Ezek a legkülönfélébb szerveket és szöveteket érintő gyulladásokkal és károsodásokkal hozhatók kapcsolatba.

Több országban, köztük Magyarországon is felvehetik a serdülők az emlékeztető oltást. A WHO kutatóinak ez a véleménye.

Az omikron-variánst felbukkanása óta egyre többet tudunk az általa okozott tünetekről. Kutatók megállapítása szerint, ha ezt a tünetet tapasztaljuk, akkor mindenképp érdemes gyanakodni és orvossal konzultálni.

A koronavírus megváltozásával a kórokozó "viselkedése" is megváltozott, ezért is tud most a delta típus "rendkívül gyorsan, rendkívül sokakat megfertőzni rendkívül veszélyes formában". Sajnos, a fiatalok sincsenek biztonságban, a fertőzés még a makkegészségesek körében is súlyos lefolyású lehet.

A koronavírus elleni oltás következő korcsoportja az 5-11 éveseké lesz, a szülőknek számos aggályuk merülhet fel az oltással kapcsolatban, hiszen kicsi gyerekekről van szó. Íme a leggyakoribb kérdések és a válaszok!

Immár hivatalosan is elérte hazánkat a koronavírus járvány negyedik hulláma. Rusvai Miklós virológus szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyéni belátásnak és felelősségvállalásnak most mindennél nagyobb a jelentősége, hiszen a közösségi terekben az oltás ellenére is megfertőződhetünk.

Míg az EU-ban átlagban 72,5 százalékos az átoltottság – van, ahol már a 80 százalékot is meghaladja-, addig Magyarországon az oltási kedv erősen visszaesett, az embereknek csupán 65,9 százaléka adatta be a második adag vakcinát. A járvány újabb hullámában egyre több a megbetegedés, az egészségügyi szakemberek ezért is sürgetik a még oltatlanoknál az első oltás felvételét, a rizikó csoportba tartózóknál pedig a harmadik vakcina beadatását. Sokan erre azért nem hajlandók, mert félnek a harmadik injekció utáni mellékhatásoktól. Utánajártunk, van-e ennek valós alapja, valóban félni kell-e az ún. booster-oltástól és annak negatív következményeitől.

Immár két éve, hogy a mindennapjaink részévé váltak a Covid-19-ről és annak mutációiról szóló hírek. Míg az alapvírus tüneteit már kívülről fújjuk, addig az azóta megjelent új variánsok kapcsán folyamatosan jelennek meg új tünetek, melyek egyébként is igen változatosak lehetnek. Most ismét bővült a lista.

Hiába hangsúlyozták sokáig a szakértők, hogy a gyerekekre nem veszélyes illetve csak könnyebb lefolyású megbetegedést okoz a koronavírus fertőzés, Brazíliában mégis már ezernél is több csecsemő halt meg Covid-19-ben. Ráadásul a helyi orvosok szerint ez a szám jóval magasabb lehet a valóságban. A BBC oknyomozó riportban járt utána a valóságnak.

Hogyan állapítják meg az oltóanyagok hatékonyságát? Miért van szükség többlépcsős klinikai vizsgálatokra? Mi a különbség az oltási reakciók és oltási szövődmények között? A KliniKaland első évadában ezekre a kérdésekre is választ ad a Semmelweis Egyetem animációs kisfilmje, amely minden fontos részletet elmagyaráz a klinikai teszteléstől a mellékhatásokon át a nyájimmunitásig.

Egyre több orvos, kutató és biológus ad hangot azon véleményének, miszerint a Covid-19 és annak mutációi soha nem fognak eltűnni az életünkből, az oltások ellenére sem. Egy évvel ezelőtt jóval kevesebb ismerettel rendelkeztünk még a koronavírussal kapcsolatban és sok információról derült ki, hogy téves. Mit tudunk most a covidról és mire számíthatunk? Valóban velünk marad örökre?