Amit a mandulagyulladásról tudni érdemes

Mi a mandulagyulladás?

A mandulák fontos nyirokszervek, 3-4 éves korig hozzájárulnak az immunsejtek éréséhez, a fertőzésekkel szembeni megfelelő immunválasz kialakulásához. Ezt követően immunbiológiai kulcsszerepük megszűnik és 4-5 éves kor körül visszafejlődésük megindul. Az orr- és torokmandulák testünk immunrendszerének részei, a szájon és orron át történő fertőzésektől védik szervezetünket. A torokmandulák szerkezetüknél fogva alkalmasak arra, hogy bennük a kórokozók hosszabb- rövidebb ideig megbújhassanak, baktérium és gomba kolóniák alakulhassanak ki és innen a véráramba kerülve lázas állapotot idézzenek elő vagy más szervek megbetegedését okozzák.
A mandulagyulladás a torokmandula gyulladásos állapota, amely gyakran a torokgyulladás kísérője. Mandulagyulladásnak nevezik még azonban az orrgaratmandula és a nyelvgyöki mandula gyulladásos megbetegedését is.

Mikor javasolt a torokmandula eltávolítása?

A torokmandulák kivétele leggyakrabban akkor javasolt, ha gyulladásuk sokszor – éves szinten legalább hatszor – jelentkezik. Az ismétlődő lázas állapot, a sok antibiotikum szedése ugyanis a szervezetet nagyon megviseli. Ebben a helyzetben a mandulaműtét reális alternatívát jelenthet a gyakori antibiotikum szedéssel szemben. Indokolt a torokmandulák eltávolítása akkor is, ha a gyulladás a mandula körüli térbe terjed és mandula körüli tályog alakul ki.

Az orr- és torokmandulák kisgyermekkorban gyakran méretüknél fogva okoznak tüneteket és emiatt indokolt az eltávolításuk. Megnagyobbodásuk elsősorban a fertőzésekkel szembeni aktív védekező tevékenységük következménye. Amennyiben kiterjedésük bizonyos méretet meghalad, a légút és az emésztőtraktus különböző mértékű mechanikai szűkületét okozhatja. Ez az egész szervezetre hátrányos hatást gyakorol. Súlyos esetben alvás közbeni légzéskimaradást okozhat, ugyanakkor a táplálkozás, a súlyfejlődés is zavart szenved, mert a kisgyermek étvágytalan, a falatot gyakran szétrágás nélkül egészben nyeli le. Másodlagosan gyulladás alakulhat ki a környező szervekben. A torokmandulák eltávolítását követően viszont a tünetek lényeges javulása várható.

A torokmandula megnagyobbodása az orrmandula megnagyobbodással gyakran együttesen fordul elő. Az orrmandula túltengése jelentkezhet önmagában is, amely az orrlégzést gátolja, ezért a gyermek gyakran náthás, hurutos, ismétlődő arcüreggyulladása, hörghurutja van. A megnagyobbodott orrmandula visszatérő vagy elhúzódó középfülgyulladást  is előidézhet.

Javasolt a műtét akkor is, ha az orrmandula megnagyobbodását nem kíséri egyéb tünet, de a gyermek orrlégzését gátolja és mindez a pihenésében és a fejlődésében hátráltatja. Ebben az esetben a gyermekek kénytelenek állandóan nyitva tartani a szájukat, arckifejezésük előbb-utóbb jellegzetesen átalakul. A tartós szájlégzés hátrányosan befolyásolhatja az orr, orrmelléküregek és a tüdő fejlődését.

Melyek a mandulagyulladás tünetei?

A mandulagyulladás többnyire magas lázzal, hidegrázással kezdődik. A garat fájdalma erős, gyakran sugárzik át a fülbe, a nyaki, az állkapocs alatti és a fül mögötti nyirokcsomók fájdalmasan duzzadtak. A száj nyitása és a nyelés fájdalmas és nehezített, a nyelv lepedékes, a lehelet bűzös. Az orrgaratmandula gyulladása általában a torokmandula gyulladásával együtt fordul elő, a kettő tünetei többnyire azonosak. A kisgyermek nehezen vesz levegőt az orrán keresztül, rosszul hall, ami rossz fülkürtműködésre és a középfül érintettségére utal. A nyelvgyöki mandula gyulladása szintén a garatmandula gyulladásával fordul elő. A nyelési fájdalom és a bő nyálfolyás ebben az esetben jellemzőbb, ahogy az is, hogy a nyelv mozgatása is nehéz lehet.

A mandulagyulladás kezelése

Mandulagyulladás esetén az orvos piros, duzzadt garatmandulákat lát, illetve azokon gombostűnyi, fehéres-sárgás pontokat vagy sárgás foltokat (tüszőket) állapíthat meg. Tüszős mandulagyulladásról akkor van szó, ha a kezdeti magas láz, a torok- és nyelési fájdalom, a mandulák vérbősége és a lepedékképződés mind egyszerre megfigyelhetők. A bakteriális eredet megállapítása történhet a torokváladék bakterológiai vizsgálata alapján, illetve Streptococcus-antigén teszt elvégzésével.

Heveny mandulagyulladás esetén a szövődmények megelőzése érdekében az orvos legalább nyolc-tíz napon át nagy adagban antibiotikum szedését írja elő.

A mandulaműtét elvégzésének szükségességét a gyermekorvos és a fül-orr-gégész szakorvos általában közösen állapítja meg. A műtétet azonban 3-4 évesnél fiatalabb gyermekeknél csak nagyon indokolt esetben javasolják a szakemberek: ilyenek például az erőteljes immunbiológiai tevékenység következtében megnagyobbodott, légutakat jelentősen beszűkítő mandulák, amelyek légzési nehézséget és nyelési panaszt okoznak. Az orr-és torokmandulák eltávolítását kisgyermekkorban altatásban végzik. A műtét után a gyermekeknek tíz nap- két hét pihenésre van szüksége, ezalatt az idő alatt kímélő életmódot igényelnek.