Ezért hagyjuk néha koszolni is a gyerekeket!

Erős vegyszerek helyett inkább a természeteset!

Az első év során kialakul bizonyos védettség az "ismerős bacikkal", a lakásban és a közeli családtagok szervezetében élő mikroorganizmusokkal szemben. A lakásban tehát elegendő környezetbarát, természetes tisztítószerekkel, például ecettel, citromsavval, szódabikarbónával takarítani. Érdemes azonban kerülni az erős vegyszereket, mert a belőlük kipárolgó, egészségre káros anyagok koncentrációja éppen a padlóhoz közel, a gyerek magasságában jelentős.

Nem kell otthon mindig patikatisztaságot tartani, de arra mindenképpen figyeljünk oda, hogy a gyerek párnáját, matracát, és a szobájában lévő szőnyeget, függönyöket rendszeresen és nagyon alaposan tisztítsuk ki vagy vigyük el tisztítóba. Azok ugyanis kedvelt lakóhelyei a poratkáknak, amelyek súlyos légúti allergiát okozhatnak.

Láthatatlan kórokozók

Hasmenést okozó bacilusok forrása lehet a szemetes, illetve a mellé esett hulladék, az elégtelenül elmosott vágódeszka, a ritkán cserélt mosogatószivacs. Különösen melegben néhány óra alatt is elszaporodnak a kórokozók, ezért a konyhában fokozottan figyeljünk, mit vesz fel a földről, mit szopogat a kisgyerek.

Az előszoba padlója és az itt levetett utcai cipők akár kutyaürülékből származó csírasejteket is rejthetnek, ezért ez nem lehet a gyerkőc játékterepe. Fontos, hogy ha kúszó-mászó kisgyerek van a lakásban, az utcai cipőt mindenki vesse le mindig az ajtóban és ne menjen be vele.

Érdemes már pici kortól arra szoktatni csemeténket, hogy bárhol is jártunk – akár boltban, akár a nagyinál, legfőképpen pedig a játszóházban-, hazaérve, mindig első a cipő levétele majd az alapos kézmosás, hogy megszabaduljunk a magunkkal hozott kórokozóktól.

A homokozó veszélyei

Ha van egy jól zárható, saját használatú kis homokozónk, akkor nincs veszély, de ha a közösségi játszótérre járunk egy olyam homokozóhoz, amelyet nem fednek le - ezért bármilyen állat oda üríthet-, gondoljunk arra, hogy az bizony nem a legbiztonságosabb hely a gyermekünk számára. Mert nem a homok, hanem az abban megbúvó állati ürülékből származó féreg, penészgomba, bacilus jelent súlyos veszélyforrást.

S hogy mit tehetünk? Megtiltani csemeténknek a homokozást, játszóterezést nyilván nem tudjuk, de nem is kell! Arra figyeljünk, hogy a homokot ne vegye a szájába, mindig legyen nálunk kéztörlő kendő és a homokozást mindig alapos kézmosás kövesse.

Mutassunk példát!

A gyerekek leginkább a szüleik viselkedéséből, reakcióiból tanulnak a legtöbbet. Így ha azt látják, hogy mi odafigyelünk a tisztaságra, betartjuk – és betartatjuk- a higiénia alapszabályait, akkor számukra is ez lesz a természetes.

És itt nem arról van szó, hogy a gyereknek úgy kell játszania, hogy közben nem lehet koszos! Ha a szülő arra kéri a gyerekét, hogy ne legyen koszos, akkor tulajdonképpen nem tesz mást, minthogy korlátozza a gyermekét a szabad játékban, sőt arra kéri, hogy ne mozogjon. Természetesen vannak gyerekek, akik kevésbé szoktak koszosak lenni, mégis önfeledten játszanak, de a többség azért meglehetősen piszkos lesz, ha úgy játszik, ahogy szeretne.

Méghozzá azért, mert a gyerekek kíváncsiak és van egy természetes, ösztönös igényük arra, hogy megismerjék, és saját érzékszerveikkel tapasztalják meg a körülöttük lévő világot: saraznak, kavicsokat, leveleket gyűjtenek, bogarakat figyelnek meg, vizeznek, homokoznak.

Ha a gyermek folyton azt tapasztalja, hogy neki tilos valamit csinálnia (mert mondjuk piszkos lesz tőle), akkor nem tud szabadon játszani, mert attól fog szorongani, hogy a szülő megharagszik rá. A játékon túl pedig mindez kihat a szülővel való kapcsolatára is. A szülő ezzel azt az üzenetet is közvetíti a gyerek felé, hogy vigyázzon, mert a világ veszélyes, félni kell a baktériumoktól, fertőzésektől. Ezzel pedig nem csak szorongást okozhat, hanem meg is szüntetheti a gyermek elemi kíváncsiságát a világ felé. Azt pedig jól tudjuk, hogy a szabad játék, a mindennapos szabad mozgás a legtermészetesebb fejlesztése a gyereknek, ennek hiányában magatartászavar, tanulási nehézség alakulhat ki.

Engedjük hát, hogy játsszon szabadon a gyerekünk és közben koszoljon, legyen piszkos, saras, homokos, fűfoltos a ruhája. Mert az egészséges gyerek bizony sokszor koszos és ez így van rendjén.