Jobb vagy bal agyféltekés a gyermekünk? Így derítheti ki!

Azt mondják, jobb agyféltekés világban élünk, ahol a fejben számolás egyre inkább a múlté, a helyét ugyanis átvette a vizuális prezentáció, divatos szóval a mind mapping. Valóban igaz, hogy a bal agyféltekénk idővel teljesen háttérbe szorul?

A válasz: nem. A humán és reál beállítottság ellenpontba állítása a szakértők szerint durva egyszerűsítés, az agyféltekékkel való teljes azonosításuknak pedig semmi értelme nincsen. Bár tény, hogy minden tevékenység agyféltekénk egyikéhez köthető.

Reál tudás bármikor, humán tudás minél előbb

A bal agyfélteke irányítja a nyelvi készséget, de ott fészkel a matematikai tudás is. A geometria és a térérzékelés az agy jobb oldalát aktivizálja, mint ahogy a zene is. Az a logika, mely szerint a matek a bal, a zene a jobb agyféltekéhez „tartozik”, ily módon ezennel meg is bukik. Mert a matek reál, a zene humán tantárgy. De keverhetnénk tovább is a lapokat: az első természettudósok – mint Arkhimédész, vagy Pitagorasz – alapvetően filozófusok voltak. Most akkor ők humánus realisták vagy reális humanisták?

A gyerekeknek fejlődési szakaszonként másfajta tudásra van szükségük és fogékonyságuk. Eleinte főleg a hagyományosan humán ismeretekre és benyomásokra reagálnak. A mágikus gyermeki világban történetekre, zenére, ritmusra, színekre, szagokra, képekre, szabad alkotásra és játékra van szükség. Tapasztalati úton persze éppenséggel arra is rájöhetnek a kicsik, hogy hogyan működik az erőkar és mitől gurul az autó, de nem ez a lényeg. Az iskolapadba beülve túlságosan hirtelen változik a fókusz: sokkoló, ahogy a semmiből egyszerre csak dőlni kezdenek az egzakt ismeretek. Az éles váltás miatt pedig könnyű bekerülni a humán vagy reál sztereotípiába és onnan igazán nehéz a kitörés.

Míg a reál ismeretek elsajátításának ideje szinte teljesen mindegy, mivel bármikor pótolható, addig a humán tárgyakhoz kapcsolódó tudás, élmény és tapasztalat viszont életkorhoz kötött. A termodinamika második törvényét még érettségi előtti héten is meg lehet tanulni, de rajzolni, mesélni, történetet kitalálni és megzenésíteni, elénekelni akkor már meglehetősen késő.

A két fél egy egész

Az agyi funkciók féltekék közötti megosztottságának feltérképezéséért Roger W. Sperry amerikai biológus Nobel –díjat kapott a hatvanas években és finomításokkal még ma is áll az elmélete, miszerint az analitikusabb bal agyfélteke felel a részletekért, a folyamatba rendezett gondolkodásért, míg az átfogó, intuitív képességű jobb agyfélteke egybefésüli az információkat. Ám iskolai teljesítmény alapján nem lehet eldönteni, kinek melyik agyféltekéje dominál. Ehhez ugyanis nagyon komoly mérésekre van szükség.

Tény, hogy a befogadható mennyiségűre porciózott, osztályonként adagolt, egymásra épülő iskolai tudásanyag nagymértékben a bal agyféltekét trenírozza. Az alapvető ismereteket pedig valóban bal agyféltekés módszerekkel lehet a leggyorsabban a gyerekek fejébe tömni, de az ily módon megszerzett tudásnak csak mintegy húsz százaléka rögzül.

Magasabb, szakmai és egyetemi szinten azonban minden tantárgy, még a tudományos ismeretek is, jobb agyféltekés megközelítést igényelnek. Az absztrakció, az átfogó látásmód, a kreativitás ott legalább annyira fontossá válik, mint a logika.

A nyelvtanulásnál például az alapszókincs és a nyelvtan jobban a fejébe fér egy alapvetően „bal agyféltekés” diáknak, aki viszont nehezebben ért meg egy olyan mondatot, amelyben ismeretlen szavak vannak. A „jobb agyféltekés” gyerekeknek azonban szerényebb szókinccsel is jobb a szövegértésük, és jobban meg is értetik magukat az adott nyelven. Egy igazán jó nyelvész viszont mindkét agyféltekéjét egyformán használja.

Mindkét agyfélteke trenírozható

Már a csecsemőknél is megfigyelhető, hogy valamelyik agyféltekéjüket hatékonyabban használják. Mivel agyunk a legcélszerűbb, leggyorsabb működésre törekszik, érthető, hogy azokat a tevékenységeket ismételjük szívesebben, amelyek kisebb erőfeszítést igényelnek, komfortosabbak, gyorsabban és biztosabban eredményeznek sikerélményt. Ezeket ismételve még inkább ráerősítünk a „dominanciára”. Ám ugyanígy, ismétlődő gyakorlással izmosítható meg a másik agyféltekénk is. Erre nagyon jó példa a jobb agyféltekés rajzolás. A rajztanfolyam második napjára az egyébként gyerek szinten rajzoló felnőttek is olyan színvonalú rajzokat vetnek papírra, hogy azt maguk sem hiszik el. Ám ez nem jelenti azt, hogy ugyanerre képesek lesznek egy hónap múlva is! Folyamatos és kitartó gyakorlásra lesz szüksége annak, aki nem akar visszacsúszni a kezdő szintre.

Amikor az egyik agyfélteke dominánsabb

Akinél a bal agyfélteke működése hatékonyabb, alapvetően analitikus, logikus gondolkodású, mindig logikus rendszert keres és ok-okozati összefüggésekkel halad. Ezen kívül elsősorban hallás alapján tanul és jellemzően lineárisan dolgozza fel az információkat, a nevekre emlékszik jobban, ám könnyen elvész a részletekben és könnyen elterelődik a figyelme. A bal agyféltekések személyiségüket tekintve előrelátók, betartják a határidőket, szeretnek csendben, világosban, asztalnál dolgozni.

Akinél a jobb agyfélteke működése hatékonyabb, alapvetően szimultán, szintetizáló, vizuális gondolkodású, véletlenszerű gondolatok mentén halad és nem lineárisan, hanem párhuzamosan dolgozza fel az információkat. Mindig érzelmi, esztétikai összefüggést keres a dolgok és jelenségek között, kreatív, impulzív és az arcokra emlékszik jobban, nem a nevekre. A jobb agyféltekések tipikus halogatók, akik utolsó pillanatra hagyják a munkát, szeretnek a szabadban, földön fekve tanulni és egyszerre több dologgal is foglalkoznak, de nem szeretnek belemenni a részletekbe, inkább nagy vonalakban gondolkodnak.