Hogyan segítsünk gyermekünknek az önmegnyugtatásban?

Az alvásidőnek nem kell minden este csatározásnak lennie. Ha megtanítjuk gyermekünket megnyugtatni és elaltatni saját magát, az egész család nyugodtabban pihenhet majd. Az érzelmek kezeléséhez hasonlóan ez is egy készség, nem egyik napról a másikra fog kialakulni. Viszont fontos, hogy a kicsik ezt is megtanulják, hiszen segíteni fog a pihentetőbb alvásban. Ebben a blogbejegyzésben ehhez nyújtunk segítséget: elmagyarázzuk a technika fontosságát és előnyeit, majd pedig praktikus ötleteket adunk, hogyan tudják a szülők megtanítani gyermeküknek az önmegnyugtatást, lépésről lépésre.

Mit jelent az önmegnyugtatás?

Az önmegnyugtatás, angolul self-soothing, azt a készséget jelöli a gyerekeknél, amikor szülői segítség nélkül képesek elaludni vagy visszaaludni éjszaka. Ennek formái lehetnek például a hüvelykujj szopogatása, valamilyen takaró, plüssállat simogatása, de akár halk dúdolás is. Fontos kiemelni, hogy itt nem arról van szó, hogy hagynánk sírni a babákat, mert majd úgyis abbahagyják. Ehelyett ez a függetlenség fejlesztését jelenti, egy kis mérföldkövet a gyerekek fejlődésében. Ezért fontos, hogy támogassuk ezt a folyamatot, ne csak várjunk és reméljük, hogy egyszer csak megtörténik.

Miért fontos az önmegnyugtatás?

Rengeteg előnnyel jár a gyerekekre és a szülőkre nézve is. Egyrészt hozzájárul, hogy gyermekünk és mi is tovább és pihentetőbben aludjunk, hiszen a stresszfaktort veszi el az alvásidőkből. Emellett segít a kicsiknek megtanulni az érzelmi szabályozás alapvető készségeit, ami a mindennapi életükre, kapcsolataikra már korán kedvező hatással lesz. Csökkenni fog az éjszakai felébredések gyakorisága is, mert a nyugodtabb érzelmi állapot mélyebb alvást eredményez. Végső soron pedig a technika megtanításával a hosszú távú, egészséges alvási szokások felépítését alapozzuk meg, ami sokat fog segíteni alvási regresszió, növekedési ugrások, vagy stresszesebb időszakok közben is.

Jelek, hogy gyermekünk készen áll az önmegnyugtatás elsajátítására

Az első és legfontosabb a megfelelő életkor. Babáknál akár már 4-6 hónapos korban is meg lehet próbálni, ha már hosszabb időtartamokat átalszanak. Később pedig, kisgyermekek esetében, ha már képesek megérteni az esti rutin lépéseit, és jól reagálnak a megnyugtató tárgyakra (plüssállat, stb). Jó jel, ha a megébredéskor a gyermek rövid időre képes megnyugodni, és ragaszkodik az őt megnyugtató plüssállathoz, takaróhoz. Ha ezt tapasztaljuk a gyermekünkön, elkezdhetjük megtanítani neki az önmegnyugtatást, fokozatosan haladva.

Technikák, hogy segítsünk gyermekünknek az önmegnyugtatásban

• Legyen kiszámítható esti rituálénk

A szokások rendkívül fontosak, hiszen segítenek a kicsiket mentálisan és fizikailag is felkészíteni az elalvásra – lehetőleg minden nap ugyanabban az időben. A fürdés, az esti mese, altatódal, összebújás lefekvés előtt mind azt jelzik az agy felé, hogy itt az ideje elaludni. A rendszeresség pedig biztonságos környezetet teremt, aminek segítségével az alvás körüli félelmek, stressz oldódni fognak.

• Alakítsuk alvásbaráttá a gyerekszobát

Legyen a kicsik alvókörnyezete hűvös, csendes és sötét, hogy minél jobban támogassuk a mély, pihentető alvást. Ha szükséges, használjunk kis éjjeli lámpát, sólámpát a félelmek eloszlatására, és zárjuk ki minél inkább az esetleges zajszennyezés. Kisbabák esetében pedig figyeljünk arra, hogy a babaágy biztonságos legyen, ne tegyünk semmilyen tárgyat az alvó baba mellé.

• Ha biztonságos, vezessük be a megnyugtató tárgyakat

Ez a lépés csak 1 év feletti kisgyermekeknél történjen meg, hiszen a babákra fulladásveszélyesek lehetnek az egyéb tárgyak. A megfelelő korban azonban érdemes rendszeresíteni egy plüssállatot vagy babatakarót, amihez a kicsik kötődnek. Ez segíteni fog az önmegnyugtatás fokozatos megtanulásában, és az átálláshoz való hozzászokásban is – valamint utazáskor, új helyzetekkel való találkozáskor is rendkívül hasznos.

• Váljunk le fokozatosan

Ne hagyjuk magukra a gyerekeket egyik napról a másikra. Használjuk inkább a szék-módszert, a “halványulást”: maradjunk mellettük, amíg el nem alszanak, de a szoba egy távolabbi pontján, nem azonnal felvéve őket az első zajra. Ez érvényes az éjszakai felébredésekre is. Ne vegyük fel őket rögtön az ágyból, de kommunikáljuk velük, hogy ott vagyunk, és figyelünk rájuk. Ezzel bátorítjuk őket a függetlenség kialakítására, de elkerüljük a túl hirtelen elválást, amivel csak még több stresszt okoznánk gyermekünknek és saját magunknak is.

• Reagáljunk nyugodtan az éjszakai felébredésekre

Nyugtassuk meg őket csendesen, minél rövidebben. Biztosítsuk őket a jelenlétünkről, beszéljünk hozzájuk nyugodtan. Fontos viszont, hogy kerüljük a túlstimulálást. Ne kapcsoljuk fel a lámpákat, és ne legyen hosszú az interakció, hiszen azzal csak jobban felébresztjük gyermekünket.

Mit ne tegyünk semmiképp sem?

Mindenképpen kerüljük a az olyan szokásokat, amik később nélkülözhetetlenné válnának, ezzel megnehezítve az önmegnyugtatást. Ilyen a ringatás, az elalvásig etetés (újszülöttkor után), illetve a képernyők használata is. Utóbbi kimondottan tilos, hiszen a képernyőhasználat az alvás minőségén is rengeteget fog rontani. Semmiképp se ítélkezzünk a haladás (vagy annak hiánya) felett, és ne hasonlítsuk gyermekünket más, hasonló korú babákhoz, még az idősebb testvéreihez sem. Ehhez kapcsolódóan, ne is várjunk azonnali eredményt, maradjunk türelmesek – a kicsik szépen, a saját tempójukban meg fogják tanulni, hogyan aludjanak el.

Mikor kérjünk segítséget?

Az ilyen korú gyerekeknél nehéz lehet eldönteni, hogy a fejlődés egy szakaszáról, nehezebb időszakról, vagy valódi alvászavarról van szó. Ha a megfelelő szokások ellenére, hosszú idő után is tapasztalunk problémákat, érdemes lehet igénybe venni gyermekorvos, vagy gyermekszomnológus segítségét. Amennyiben tényleges alvászavarok jeleit tapasztaljuk (horkolás, alvási apnoe, tartósan nyugtalan alvás), mindenképpen forduljunk alvásszakértőhöz! Ha pedig csak úgy érezzük, minden próbálkozásunk ellenére is összecsapnak a fejünk fölött a hullámok, bátran kérjük ki a védőnő, gyermekorvos véleményét, vagy forduljunk a szeretteinkhez támogatásért. Központunkban nemzetközi színvonalú, magasan képzett szakemberek foglalkoznak a gyerekek alvásával, akik bármilyen problémára segítenek megtalálni a megoldást. Időpontot az alvas@gyerekmosoly.hu emailcímen keresztül foglalhat!

Látható tehát, hogy létezik módszer, amivel támogatóan tudjuk megtanítani a gyerekeknek az alvással kapcsolatos függetlenséget. Fontos kiemelni, hogy mindenki más tempóban sajátítja ezt el, ezért legyünk nagyon türelmesek! A legjobb eredményeket a rendszeresség, biztonság és a nyugalom együttese adja.

Források: https://health.clevelandclinic.org/self-soothing-techniques; https://www.healthline.com/health/baby/self-soothing-baby; https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC1201415/

Photo by Kelly Sikkema on Unsplash