Az időszakos böjt veszélyei

Az időszakos böjtölés egyre szélesebb körben ismert életmód-étkezési módszer, amit gyakran alkalmaznak a vércukorszabályozási rendellenességek (inzulinrezisztencia, diabétesz) kezelésére, valamint fogyásra is. Számos tanulmány született a módszerről, különböző korcsoportokban vizsgálva. Ezek egy része azonban rámutatott a módszer veszélyeire és negatív hatásaira; egy újonnan kiadott kutatás eredményei szerint pedig az időszakos böjtnek hátrányos, eddig nem ismert mellékhatásai lehetnek a tizenéves korosztályban. Új sorozatunkban ezeket a veszélyeket járjuk körül, melynek első részeként bemutatjuk a módszert, és áttekintjük a leggyakoribb negatív hatásokat.

Mi az időszakos böjt?

Az időszakos böjtölés lényege, hogy a napnak csak egy meghatározott idősávjában (a legismertebb mód szerint 8 óra, de személyre is szabható) eszünk, a másik részben pedig engedjük a szervezetet emészteni, regenerálódni. Az egyik vonzereje abban rejlik, hogy nem korlátoz ételcsoportokat, tehát változatos és egészséges étkezés betartása mellett a kijelölt 8 órában bármi fogyasztható. A variálhatósága egy másik oka a népszerűségnek: több formája létezik, és egészen egyszerűen alakítható a saját életvitelünkhöz. Mivel alapvetően ajánlott a nap 12 órájában nem enni (tehát pl. a 8-9 óra éjszakai alvás, és az előtte lévő 3-4 óra), általában ezt az időszakot szokták kitolni, a vacsora vagy a reggeli kihagyásával.

Milyen előnyökkel járhat?

Az időszakos böjtöt leginkább a vércukorszint és az inzulintermelés szabályozásával hozzák kapcsolatba. Előnyként említhető a vércukor- és vérzsírszint stabilizálása; a sejtönemésztés (autofágia) folyamata, ami segít csökkenteni a szervezetben jelenlévő gyulladásos folyamatokat és oxidatív stresszt is; illetve az emésztőrendszer tehermentesítése. Ezen felül, a csökkentett időintervallum, amiben eszünk, valószínűleg kalóriadeficittel is fog járni - így tehát végső soron ugyanaz az eredmény, mint egy kalóriaszámláló diétánál. Itt fontos megjegyezni azt is, hogy kutatások nem találtak lényeges különbséget a kalóriák számlálásán alapuló diéta és az időszakos böjt eredményei között, a hatásmechanizmus és az effektivitás lényegében megegyezik. 

Milyen kockázatai lehetnek?

Korábbi kutatások számos kockázatot felismertek, főleg a nők körében. A módszer romboló hatással lehet a stressz-szintre, az alvás- és az étkezési zavarokra, illetve a hormonális problémákra is. Emiatt a következő csoportoknak semmiképpen nem ajánlott az időszakos böjtölés:

• Akiknél a HPA-(stressz-)tengely érintett
• Hormonális egyensúlytalansággal küzdőknél (fontos megjegyezni, hogy nőknél általában is cikluszavarhoz vezethet)
• Termékenységi problémák
• Alacsony testzsírszázalék
• Étkezési zavarok
• Alvászavarok
• Inzulinrezisztencia esetén
• Endometriózis fennállásakor
• Autoimmun betegségekkel küzdőknél
• Nagyfokú stressz jelenléte mellett
• Várandós nőknek
• Gyermekeknek

Miről szól az új kutatás?

Az utolsó ponthoz kapcsolódva, a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói új lehetséges összefüggést fedeztek fel a serdülő korosztály viszonylatában. Mivel az eddigi kísérletek nagy része felnőttekkel foglalkozott, ők a fiatalabbakra voltak kíváncsiak. Három korcsoportban vizsgáltak egereket, serdülő, kifejlett és idősebb egyedek csoportjait. A tízhetes időszak (ami alatt időszakos böjt szerint etették az állatokat) után azt találták, hogy a felnőtt és idős egerek hasnyálmirigy által termelt inzulinérzékenysége javult. Ez a folyamat kulcsszerepet játszik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásánál - vagy épp megelőzésénél - így az elmélet mely szerint inzulinrezisztencia kezelésére hasznos lehet a diéta, megerősödhet. A serdülő csoportban azonban ez korántsem volt így: az egyedek bétasejtjei, amik a hasnyálmirigyben az inzulintermelésért felelősek, csökkent hatékonysággal dolgoztak. Az elégtelen inzulintermelés pedig köthető a cukorbetegséghez és emésztési problémákhoz is. 

A vizsgálatok során észrevették, hogy a serdülő egerek bétasejtjei abbahagyták a normális fejlődést, és lelassult az inzulintermelésük is - azoknál az egyedeknél, ahol ezek a sejtek már kifejlettek voltak a kísérlet előtt, nem tapasztaltak ilyen hatást. Ezek után pedig összehasonlították az eredményeket emberi mintákkal, amivel azt találták, hogy a roncsolt bétasejtek nagyon hasonlóak az 1-es típusú cukorbetegekéhez, ahol ugyanezt a romlást az autoimmun válasz okozza a sejtekben. Mivel ez még csak egy kezdeti felfedezés, lehetséges, hogy további kutatások segítségével megelőzhető lesz ez a roncsoló hatás is. Ez viszont csak feltételezés, így sokunknak érdemes elkerülni az időszakos böjtöt - aki pedig nem tartozik a fentebbi csoportok egyikébe sem, csak táplálkozási tanácsadó felügyelete mellett vágjon bele.

Források: https://www.tum.de/en/news-and-events/all-news/press-releases/details/intermittent-fasting-could-be-unsafe-for-teenagers, https://www.healthdirect.gov.au/intermittent-fasting, https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11247931/#S22, https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8359671/#S42, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35586738/, https://taplalkozasbeallitas.hu/idoszakos-bojt-pozitiv-es-negativ-hatasai-holgyek-eseteben/, https://www.instagram.com/p/DAoLV5bI2qs/?img_index=16&igsh=aWdhYnQ3d3d0YzFl 

 Photo by Towfiqu barbhuiya on Unsplash