A 6 leggyakoribb allergia tévhit

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egyébként az egészséges embernél semmilyen reakciót nem váltanak ki. A klasszikus allergia elsődleges oka a hízósejtek és IgE antitestek részvételével lezajló immunreakció. Bármilyen anyagot, ami antitest-termelést vált ki, antigénnek, azokat, amelyek antitest-termelést és további immunreakciókat (allergiás reakciót) váltanak ki, allergéneknek nevezzük.

Pontosan mik is az allergének?

Allergének lehetnek többek között egyes élelmiszerek, gyógy- és vegyszerek, különböző virágporok (pollenek) valamint a penészspórák, atkák, állati szőr, nehézfémek. Attól függően, hogy mely szervek érintettek a túlérzékenységben, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek a szem szaruhártyájának és a légutak gyulladásától az asztmás szimptómákon át a különböző emésztési zavarokig.
Bár egyre több embert érintenek a különféle allergiás panaszok (pollenallergia, ételallergia, porallergia, fémallergia és még sorolhatnánk), ennek ellenére nagyon sok tévhit él ezzel a betegséggel kapcsolatban.

A leggyakoribb allergia-tévhitek

Tévhit 1: Tavasszal a legmagasabb az allergiás esetek száma

A közhiedelemmel ellentétben az allergiás esetek száma nem magasabb tavasszal, mint télen. Mégpedig azért, mert nemcsak a pollenek válthatnak ki túlérzékenységi reakciót, hanem olyan anyagok is, amelyek jelenléte a környezetünkben nem mutat szezonális ingadozást (gondoljunk pl. az állatszőrre).

Tévhit 2: Vidéken sokkal több az allergiás megbetegedés, mint a nagyvárosokban

Téves a szakértő szerint az a vélekedés, mely szerint az allergiás esetek száma magasabb vidéken, mint a nagyvárosokban. A szakértők szerint a helyzet éppen fordítva áll: a városokban ugyanis az allergia többféle előidézője erősíti egymás hatását, így például a légszennyezés súlyosbítja a virágpor által kiváltott tüneteket.

Tévhit 3: A szabadban jobban ki vagyunk téve az allergének hatásának

Általában a legtöbben rosszul gondolják, hogy a szabadban jobban ki vagyunk téve az allergének hatásának, mint otthon, zárt térben. A valóság ennek pont a fordítottja: zárt helyen ötször-tízszer magasabb lehet az irritáló anyagok koncentrációja. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy az otthonunk levegőjében magas koncentrációban lehetnek jelen az olyan allergének, amelyek forrásai a különböző tisztítószerek, légfrissítők.

Tévhit 4: Idős korban már nem fenyeget az allergia

A szakértők szintén a tévhitek közé sorolják azt a közkeletű elképzelést, mely szerint idős korban már nem fenyeget az allergia kialakulásának veszélye. A hatvanéveseknél vagy idősebbeknél is megjelenhet a túlérzékenység valamilyen allergénre. Ráadásul ilyenkor fokozott a veszély, hogy az érintettek tüneteit valamilyen más betegségnek tulajdonítják, így később tárják fel a valós okokat, és kezdik meg a kezelést.

Tévhit 5: Az allergia nem súlyosbodik akkor sem, ha nem kezelik

Veszélyes tévedés, hogy az allergiás tünetek terápia híján sem súlyosbodnak. A szakemberek szerint a helyzet úgy áll, hogy például az allergia „normális” szimptómáinak tartott orrdugulás, orrfolyás, szemfájás- és viszketés az esetek mintegy harmadában súlyos asztma előszobája lehet, ha nem kezelik. Minél hamarabb elkezdi az allergiában szenvedő a terápiát, annál hamarabb enyhülnek a tünetei, de abbahagyni az orvos által előírt kezelést akkor sem szabad, ha teljesen tünetmentesnek érzi magát. Akinél pici korban alakul ki az allergia, az még kinőheti, de azt kijelenteni – hogy elmúlt az allergia – csak újabb tesztek és vizsgálatok elvégzését követően lehet.

Tévhit 6: Kalciumot az allergiára!

Orvosi körökben városi legendának számít, hogy a kalcium varázslatos ellenszer minden túlérzékenységre. A kalcium allergia elleni hatásosságáról szóló mítosz valószínűleg az 1890-es évek végén, német nyelvterületen született, és onnan vette át a hazai orvosi gyakorlat. Bár az 1930-as években már kifejlesztették a valóban hatásos allergiagyógyszerek (az antihisztaminok) első generációját, Kelet-Európában – így hazánkban is – addigra már mély meggyőződéssé vált, hogy a kalcium csodaszer. A vita lezárására 2009-ben a tekintélyes orvosi szaklap, az Advances in Clinical and Experimental Medicine külön cikkben foglalkozott a kérdéssel. Végkövetkeztetésük lényege: a kalcium használatát az allergiás esetek kezelésére szakmai szempontból nem lehet alátámasztani, inkább csak egy régi szokás indokolatlan túléléséről van szó.

Fotó: Unsplash/Bruno Nascimento